Katherine Webb - A fattyú

Rachel Crofton, a magányos fiatal nevelőnő elfogadja Richard Weekes, a jóképű borkereskedő házassági ajánlatát, és beköltözik a férfi nagyvárosi házába, Bathba. Rachel leghőbb vágya, hogy miután elvesztette szüleit, öccsét és a tragikus körülmények között vízbe fúlt ikerhúgát, végre meglelje a családi boldogságot. Lassanként ráébred, hogy Richard számára fontosabbak a kocsmában és a játékasztalnál kötött ismeretségek, és a feleségétől mindenekelőtt azt várja, hogy társasági kapcsolataik ápolásával segítse üzleti előmenetelét. Így Rachel a férje legfőbb támogatója, az előkelő Mrs. Alleyn ajánlatát elfogadva társalkodónőként látogatja az asszony fiát, a háborús emlékeitől és szerelme, Alice elvesztésétől búskomorságba esett Jonathan Alleynt. A ház egyik cselédje, Starling, akit Alice annak idején fogadott húgaként nevelt fel, hosszú évek óta konokul igyekszik bebizonyítani, hogy a nővére gyilkosság áldozata lett, és hogy azt is tudja, ki oltotta ki az életét szerelemféltésből. Az Alice-re kísértetiesen hasonlító Rachel megjelenésével a ház minden lakójában újra felkavarodnak a nehéz, elfeledni kívánt emlékek, és lassanként szörnyű titkokra derül fény.

Katherine Webb (Az elfelejtett dal, Homály, Örökség) legújabb regényében két nő szövetséget köt, hogy fényt derítsen egy már-már elfeledett ügyre. Elszántságuk nyomán lehull a lepel a múlt sötét árnyairól, hogy új élet kezdődhessen a szenvedők számára…

General Press, 2014

Eredeti mű: Katherine Webb – The Misbegotten

Még tavaly olvastam, de az este megláttam és eszembe jutott, hogy mennyire kevéssé ismert és mennyire tévesen ítélik meg. Bár a cselekmény 19. század Angliájában játszódik, ez NEM egy habos-babos romantikus szerelmi történet.

Ez a könyv tele van beteg elméjű emberekkel, hazugságokkal, képmutatással, manipulációval, zsarolással… és emberek halnak meg azért, hogy az igazság sose kerüljön napvilágra. Ebbe a társadalmi fertőbe kerül be házasság révén a fiatal, idealista Rachel, a későbbi Mrs. Weeks.

Hosszú lenne elmesélni ki kivel, mikor és miért – és ha megtenném, akkor már nem olvasnád el a könyvet –, de egy adott pillanatban ott állsz majd a bizarr Hacsek és Sajó-szerű helyzetben: a lányom az unokám, a másik lányom a feleségem, a fiúunokám meg szerelmes abba a lányomba aki az unokám, aki neki testvére és egyben nagynénje is. Ezt az egészet biológiailag értem – jól olvastad: inceszt –, mert társadalmilag, a nyilvánosság előtt a tökéletes család látványa van: az özvegy, aki férje halála után fiával visszaköltözik apjához, és egy idős nemesember aki támogat egy árvát.

Rachel azért megy bele, hogy segítsen Starlingnak az igazság kiderítésébe – Starling mellesleg a férje szeretője is –, mert zsenge gyermekkorában testvérét elsodorta az ár, és mivel mindenki azt mondja, hogy megszólalásig hasonlít az elhunyt, beteges Alice-re, azt hiszi tulajdonképpen a testvérét keresné és nem nyugszik amíg a kép össze nem áll. Hosszú utat kell mindkét nőnek bejárnia míg minden titok, mocsok, félrevezetés a napvilágra kerül, és nem egyszer közeljárnak ahhoz, hogy az életükkel fizessenek amiért bolygatják a múltat.

Nagyon jól megírt, vulgaritás és erotikus jelenetektől mentes történet. Véleményem szerint hangulatfüggő, azaz, ha nem vagy a megfelelő hangulatban hamar félreteszed. De mindenképpen érdemes elolvasni.

Külön gratula a fülszöveg szerkesztőjének, mert ritka az ennyire korrekt, nem félrevezető ismertető.

Anne Stuart - A Szégyentelen (A Rohan-ház 4.)

Benedick Rohan vikomt elhatározza, hogy harmadszor is megnősül. Előző házasságai szerencsétlenül végződtek, két felesége is fiatalon halt meg, és egyikük sem ajándékozta meg örökössel, akire pedig már nagyon vágyik. Harmadik feleségének ezért egy fiatal és egészséges nőt szemel ki, aki fiút szülhet neki. Az érzéki örömöket természetesen a jövőben sem tagadja majd meg magától, csak éppen a hitvesi ágyon kívül fogja keresni őket. Vágyai ugyanis olyan buják, hogy kielégítésükre tisztességes nő sohasem vállalkozna. A vikomt alig lát azonban hozzá tervei megvalósításához, amikor a korán megözvegyült Lady Melisande Carstairs egy szélvihar erejével beront az életébe, s hamar fel is forgatja fenekestül…

Harlequin Magyarország, 2016

Eredeti mű: Anne Stuart – Shameless

A Rohan-ház sorozat negyedik része, tulajdonképpen az ötödik lenne, de a sorozat első könyve, a Velencében játszódó The Wicked House of Rohan,  sosem jelent meg magyarul. Az a nyűgöm ezekkel a sorozatokkal, hogy mire megjelenik a következő rész, már egyáltalán vagy csak nyomokban emlékszem az előzményekre.

Történelmi romantikus kategóriába tartozik, bonyolult egy történet, az már biztos. Hedonisták és sátánisták, kurtizánok és örömlányok, és sok-sok képmutató főrend szerepel benne.

Kiszámítható végkifejlet: a gonosz elnyeri méltó büntetését, a szerelem győz, a rosszfiúból tiszteletreméltó családapa lesz. A műfaj kedvelőinek tetszeni fog. De azért mégiscsak megdöbbentő, hogy a 19. században, azaz nem is olyan rég, mennyire kiszolgáltatottak és tudatlanok voltak a nők és ezt nem csak szexuális viszonylatban értem... bár velük símán el lehetett volna hitetni a gólyamesét.

Valószínűnek tartom, hogy az írónő tervezett még egy könyvet, a háborúban szebesült harmadik testvér, Brandon Rohan történetét, mert ebben a részben túl sokszor szerepel Brandon és a kórházban őt gondozó kurtizán ahhoz, hogy ez véletlen legyen. Az írónő honlapján olvasottak szerint a sorozat itt véget ér, nincs megírva Brandon és Emma története.

    A sorozat korábban megjelent részei:

0. The Wicked House of Rohan – a sorozat előzetese, nem jelent meg magyarul

1. A Könyörtelen

2. A Rettenthetetlen

3. A Bosszúálló

Marian Keyes - Lucy Sullivan férjhez megy

Lucy Sullivan férjhez megy… vagy mégse?

Lucy igazi átlagos mai lány. Munkatársnői elhurcolják egy jósnőhöz, aki megjövendöli, hogy egy éven belül férjhez fog menni. Ő csak nevetni tud ezen, hiszen egyetlen épkézláb, szerethető pasi sincs az életében.

Ám a barátnőinek adott jóslatok kezdenek sorra beteljesülni…

Marian Keyes a modern női irodalom koronázatlan királynője. Első öt regényét huszonhét nyelvre fordították le, és több mint hétmillió példányban adták el. Pincérlányból és alkoholfüggő, kallódó nőből ünnepelt világsztárrá küzdötte fel magát. Akárcsak Lucy Sullivan, ő is humorral és mérhetetlen akaraterőből csetlik-botlik a modern nagyvárosi lét útvesztőiben, keresi önmagát, a szerelmet és a boldogságot.

Lucy Sullivan hol vidám, hol megható története, melyből tizenhat részes tévésorozat is készült, a Nők lapja Regények sorozat méltó indítása. Kedves, szeretni való könyv. Sírni és nevetni tudunk Lucy Sullivanen – önmagunkon. És megtanulunk örülni a legkisebb jónak is életünkben.

Ulpius-ház, 2002

Erdeti mű: Marian Keyes - Lucy Sullivan is Getting Married

 Naaaagyon  hosszú volt. Nem rossz, csak hosszú. 
A történet központjában természetesen Lucy Sullivan áll, de nem kizátólag róla szól a könyv, hanem a kis közösségekről - és azok tagjairól - amelyekhez tartozik: család, munkahely, lakótársak, baráti kör.
Természetesen van benne egy adag Marian Keyesre jellemző egészséges ír nacionalizmus. Az általam eddig olvasott könyvei kivétel nélkül írekről szóltak - nagy csoda! hisz ő maga is ír - és mindig volt egyvalaki akiben túltengett a hazaszeretet. Ebben a könyvben Lucy alkoholista apja az.
Hogy szórakoztató volt-e? Igen, a hossza ellenére. Nem voltak benne nagy durranások, sem nagy drámák. A történet központi témája néhány nő görcsös igyekezete a tökéletes férfi, kapcsolat és potenciális férj megtalálására. Azt is érdekes megfigyelni, ahogyan a kinyilatkoztatott magasröptű eszmék, erkölcs és önbecsülés hogyan változik amikor az érintett személy érdeke megkívánja.
Annak ellenére, hogy kiszámítahó volt a végkifejlet, az út odáig nem volt épp egyenes. Ha lenne a női hülyeségnek szobra, azt biztosan Lucy Sullivanról mintáznám, aki, az utolsó néhány fejezet kivételével, mindenkinek a felmosórongya volt.
És igen... ott a fotón középen az Gerard Butler, ő játszotta a szemétláda Gus szerepét a könyből készült mini-sorozatban

Dívák, drámák... és 5 perc hírnév

Ma nem fogok könyvekről beszélni, sajnálom, ha arra vártál s most csalódnod kellett.
   Valamennyien valamilyen formában valós és/vagy virtuális közösségekhez tartozunk, csoportokhoz, oldalakhoz, ott fecsegünk – vagy nem, teszünk valamit azért a közösségért – vagy nem, aktívak vagyunk – vagy nem. Kis csoportok, nagyobbak, adott tematikához kötöttek, bármilyen lehet, és valamennyit emberek alkotják, akik különböző viselkedési formákat követnek.

Rég érlelődött bennem a gondolat, hogy az ilyen közösségek tagjait viselkedési formájuk szerint listába szedjem. Mindaz amit leírtam saját megfigyeléseim alapján készült, nem sértő szándékkal és koránt sem tökéletes, de remélem szórakoztató.

   Admin – a csoport alapítója-vezetője-guruja. Többnyire neurotikus, tele a töke hócipővel az állandó zargatások miatt. Ha többen vannak mindegyik a másiktól várja, hogy tegyen valamit, ezért senki nem tesz semmit és ettől valamennyien idegesek.

Kiskorú – adatlapja szerint természetesen egyetemi hallgató, fotója szerint egy túlsminkelt elemista, az ismerősei valamennyien 7.-8. osztályos gimnazisták. Felnőtt tartalmú dolgokat keres és annyira „nagyon sűrgős és fontos lenne” megkapnia, mintha a kötelező háziolvasmányok egyik darabja lenne és záros határidőn belül dolgozatot kellene írnia belőle.
   Istennő(Úrnő) – többnyire a közösség vezetője, a csoportosulás értelmi szerzője, de nem feltétlenül. Más dolgait szórja, a többiek hálából leistennőzik ő pedig nagy kegyesen magának tulajdonítja az érdemet más munkájáért. Többnyire frusztrált és kisebbségi komplexussal küzdő személy.  Meg van győződve hogy tényleg mindenki imádja, hogy nélküle a közösség nem létezne és készpénznek veszi a fényezést és tömjénezést.

Hörcsög – „Amit ma megkaphatsz, ne halaszd holnapra!” elv alapján mindent összeszed mindenhonnan. Azt mondtam MINDENT. Ritkán zsugori, ezért érdemes tőle ezt-azt kérni. Értékes tagja a közösségnek, mert mikor a part szakad a Hörcsögre mindig lehet számítani – és főleg a gyűjteményére.

Töltelék – csak ott van, foglalja a helyet, nem szól – maximum elolvassa azt amit más ír és begyűjti ami érdekli. „Nem szól szám, nem fáj fejem” elv alapján működik. Nem kér, nem ad, önző és magánakvaló.

Stréber – az Admin, Istennő viszhangja. Körülötte nyüzsög, mindig igazat ad neki, fényezi és ledorongol mindenkit aki másként gondolkodik. Ezzel biztosítja a helyét a közösségben, de  titokban magasabb pozicióra vágyik.

Beszari – a Töltelék és a Stréber keveréke. Csak akkor szólal meg amikor attól fél, ha nem foglal állást a közösséget érintő kérdésben, akkor kizárják. Ilyenkor görcsösen igyekszik igazat adni a többségnek, ha a szél járása változik, az ő véleménye is...

Szóró – bármit kap rögtön továbbadja – itt jön be a képbe az 5 perc hírnév, amikor is egyszerű halandó létére 5 perc imádatot kap a közösségtől (ha hoz) és az már majdnem Istennő. Az első a listán akit kivágnak a közösségből (ha kifele szór)

Telhetetlen – az a Hörcsög aki mindenhol ott van. Tizen-huszon-sok közösség tagja, és állandóan attól fél lemarad valamiről. A Hörcsöggel ellentétben senkinek semmit nem ad, mert egy önző dög.

   Diktátor – egyes Adminokra jellemző állapot. Most szerelt le a francia Idegenlégióból, még nem diagnosztizálták nála a megalomániát vagy aznap nem vette be a gyógyszerét. Ha megszegted a szabályait hezitálás nélkül büntet, megaláz, kizár a közösségből. Meg van győződve, hogy ezt így kell csinálnia. A közösség tagjai utálják és félnek tőle.

Fontoskodó – mindent mindenkinél jobban tud – akkor is ha nem – és sajnos ezt állandóan hangoztatja. Verbálisan agresszív ha valaki ellentmond neki és megkérdőjelezi a megosztott információ helyességét.

Jólértesült – ismeri a téma szakértőit, kapcsolatban áll velük. Az álatala megosztott információ 99%-ban pontos, sajnos ritkán jut szóhoz a Fontoskodótól.

Kárörvendő – élvezettel szórakozik mások mellényúlásán és nyomorán. Gonosz humora van. Teljesen megértem: a káröröm természetes emberi érzelem és majdnem olyan jó mint egy orgazmus.

Kuli –  ő az aki dolgozik mindazért amit az Istennő és a Szóró megoszt a világgal mint sajátja, és amit a Hörcsög és a Telhetetlen begyűjt. Általában békés, csendes személy, de amikot betelik a pohár sűrűn röpködnek a lóalkatrészek.

Kényszeres – minden esteben azonnal mindenről véleményt nyilvánít, akkor is, ha semmi köze hozzá, nem tudja miről van szó – dícséretes, hogy a saját gondolatait teszi közzé és nem valakinek a viszhangja. Idővel belőle lesznek a legjobb Stréberek.

Szenya – más megbízásából tagja a közösségnek és az illető fele továbbítja mindazokat a dolgokat amiket megtud, megszerez. Lehet tájbasímuló Töltelék vagy akár hangos Fontoskodó is. Olyan neveken is fut még, hogy Szarkavaró, Pletykafészek, Szemétláda, s ha felfedik kilétét, felmenői sűrűn csuklanak ő pedig megtér megbízójához.

Elégedetlen – semmi nem jó neki, semmi sem elég neki. Folyamatosan szekál, figyelmeztet, követel, de ez minden amit a közösségért tesz. Ő nem ad semmit, mert neki jár. Van benne egy kis Diktátor, meg egy kis Depis.

   Bohóc – a társaság lelke, egyesek imádják, mert feldobja a hangulatot, mások gyűlölik, mert irigylik a népszerűségét. Az Adminok, Istennők és Diktátorok a „mások” kategóriába tartoznak, ezért szegény Bohóc egy idő után beleun a szekálásba és elcsendesedik, vagy más közösség után néz.

Depis – semmilyen más szociális interakciója nincs a virtuálison kívül. Ott ő a Díva, főszerepet játszik saját, kitalált történetében és bármikor lépsz be a közösségbe, ő mindig ott van.

Lelkes – gyerünk, csináljuk, jó lesz – ez a mottója. Optimizmusát nagyon gyorsan megtöri a többség közönyössége, ötleteit ellopja a Diktátor meg az Istennő és sajátjaként sikerre viszi.

Rebellis – nem fél senkitől, semmitől. A szabályokat akkor tartja be, ha neki megfelelnek, odamond az Istennőnek, Diktátornak és kicsit sem érdekli, ha ezért kizárják vagy utálják.

Obszcén – szexuálisan frusztrált személy. Érdeklődésének középpontjában a nemiséggel kapcsolatos dolgok állnak, mindenről arra asszociál és pillanatok alatt megmutatja a legújabb szerzeményét: XY modell, celeb meztelen fotóját, vagy a frissen letöltött méretes véreres bájdorongot/3500 köbcenti méretű szilikon-begyet ábrázoló képet. Csak ez érdekli, semmi más.

   Macskás – mellék-kategória. Bármi lehet a fentiek közül, ha elhangzik a bűvös szó, átalakul Macskássá és azonnal kéznél van néhány fotó a kedvencről. Másik fajtája a Büszke Szülő, ők nincsenek kevesebben, csak sokkal óvatosabbak.

Bennem vagy egy kis Bohóc, Diktátor, Rebellis és Kuli.... és egy kicsivel több Kárörvendő.

Te melyik vagy? És hány ismerősődet fedezted fel?

Borsa Brown - Maffia trilógia

 1. A maffia ágyában

Suzanne Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc…

Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között?

„A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv.

BORSA BROWN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata.

Álomgyár, 2013

Álomgyár, 2016 május - bővített, szenvedélyesebb új kiadás várható megjelenése

2. A maffia ölelésében

Aki az első részt szerette, ezt imádni fogja!

Suzanne, a szerelme és a Cosa Nostra elől menekülő angol lány New Yorkban rejtőzik el, azonban rá kell jönnie, hogy a saját érzései elől hiába próbálna elbújni. Sivár mindennapjaiból a Massimóval való váratlan találkozása ragadja ki, amelynek eredményeképpen ismét Szicíliában, a szenvedély és a félelem birodalmában találja magát

Vajon ezúttal mégiscsak happy enddel végződik a történetük?

A lánynak legelőször arra kell rádöbbennie, hogy a külön töltött idő alatt minden és mindenki megváltozott.

Ugyanakkor azt is megérti, hogy bármennyire küzdenek ellene Massimóval, őket összeköti a kémia, és talán valami más is

BORSA BROWN új könyve a vágyat veszi górcső alá, és arra a konklúzióra jut, hogy a végzetszerű vonzódás elől nincs menekvés, mint ahogyan a maffia öleléséből sem lehet szabadulni. A maffia ágyában érzéki jelenetekben bővelkedő, izgalmas folytatása nem fog csalódást okozni a rajongóknak!

Álomgyár, 2014

Álomgyár, 2016 július - az új, bővített kiadás várható megjelenése

 3. A maffia szívében

Suzanne új élete küszöbén is harcban áll az érzéseivel. Massimo iránti szerelmét képtelen háttérbe szorítani, ezért úgy dönt, nem küzd tovább önmagával, és alárendeli testét, lelkét annak a férfinak, aki a múltban már annyi fájdalmat okozott neki. Azt reméli, hogy a megbocsáthatatlan megbocsátásával megteremtheti kettejük közös jövőjének alapjait. S talán pont annak a valakinek köszönhetik majd a boldogság újra felcsillanó lehetőségét, aki hármuk közül a leginkább oltalomra szorul…

Vajon a féktelen szenvedély elegendő ahhoz, hogy összetartsa őket? És létezhet-e happy end a maffia világában, ahol a férfiakat eskü kötelezi arra, hogy betartsák a szervezet törvényeit, s ahol bárkiből válhat barát, de ellenség is?

BORSA BROWN trilógiájának befejező részéből nemcsak az derül ki, hogy van-e végzetesebb dolog az életben a vágynál és a szerelemnél, hanem az is, hogy ennek érdekében képes-e az ember békét kötni saját magával.

Álomgyár, 2015
Álomgyár, 2016 augusztus - az új, bővitett kiadás várható megjelenése

   Erről a sorozatról is ismét aktuális beszélni, hisz az idén a kiadó újra megjelenteti, érzékibb, bővített variánsban.

   Nekem nagyon tetszett a sorozat, mindnekinek csak ajánlani tudom, ezért nem is fogom a cselekményét itt szétszedni. Egyensúlyban volt a történet, az izgalom, az erotika, és véleményem szerint az irónő nagyon jól fel volt készülve "maffia-tudományokból", bár ezt nem nekem kell megítélni. Pontosan ezért nem értem miért kell bele több érzékiség és mi szükség van rá, mert gondolom maga a történet nem változik.

   El szeretném mondani, hogy a főhősnő (Suzanne) tökéletes jellemábrázolása az angol középosztálybeli fiatal nőknek. Egyszerűen brillians. Ha valaha is megfordult a fejemben, hogy abbahagyjam az olvasást és a sarokba vágjam a könyvet, akkor pontosan e nő miatt volt. Komolyan. Minden második oldalon újraszabtam volna a lökött liba pofázmányát a szeneslapáttal. A főhős, Massimo, pedig egy arrogáns disznó, de még mindig szerethetőbb mint a hölgy, aki egyszerűen csak buta. 

   Az új kiadás új borítóval jelenik meg. Kinek a pap, kinek a paplan, nekem a régi jobban tetszett - bár a harmadik rész borítója láttán Alissa Nutting Tampa című könyve jut eszembe -,   az új olyan tizenkettő egy tucat... 

   S ha valaki még nem tudná, Borsa Brown Vácott élő magyar szerző, de ne ezért olvassátok (vagy ne) a Maffia-trilógiát, hanem azért mert jó!