A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sorozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 7., kedd

Lucy Score – Amit sosem fedünk fel



Knockemout 2



   A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud. Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől.
   Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni. Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt – a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek?
   Lucy Score második Knockemout-regénye legalább annyira humoros, izgalmas és szexi, mint az Amin sosem leszünk túl.



Alexandra, 2023
Eredeti cím: Things We Hide from the Light, 2023





   Folytatódik Lucy Score Knockemout sorozata Nash és Lina történetével. Nem írtam semmit az első részről, bár nem volt rossz, de annyira jó sem, hogy erőt vegyek krónikus lustaságomon és olvasás helyett bejegyzést írjak róla.
   Kicsit aggódtam mielőtt belefogtam ennek a résznek az olvasásásba, mert az előző annyira nem hagyott nyomot bennem, hogy elgondolkodtam az újraolvasáson, de szerencsére néhány dolog visszajött az olvasás során. Hogy ismerni kell-e az előző rész történéseit ahhoz, hogy ez élvezhető legyen? Nem igazán, de nem is árt, mert a szereplők nagy része ugyanaz, csak a főhősök személye változott, bár velük is találkozhattam már a korábbi részben.
   S ha már a főhősöket említettem, akkor ismerkedjünk is meg velük. Először is itt van Nash Morgan, a helyi rendőrfőnök, a korábbi részből megismert Knox Morgan testvére. Ragaszkodnak egymáshoz, de kapcsolatuk nem felhőtlen, s néha verekedésbe torkollik. Mert ugye, az igazi férfiak így rendezik el dolgaikat. S ha épp nem verik egymást, akkor szeretetük trágár beszédben nyilvánul meg, mert ettől igazi macsó egy férfi. Egyébként az egész történetre jellemző volt a trágár nyelvezet, nem irigyeltem a fordítóját.

  Nash rendőrfőnök épp poszttraumatikus stressz szindrómában szenved egy korábbi lövöldözés miatt, amire sajnálatos módon nem emlékszik. S hogy a dolgai bonyolódjanak, nem elég neki a minden lében kanál idős szomszédasszonya, púpnak a hátára beköltözik a ház üres lakásába Lina, Knox régi barátnője, akinek egészen izgalmas foglalkozása van: lopott tárgyakat kutat fel egy biztosítónak. Ezt természetesen nem köti senki orrára, hanem ködösít, mellébeszél. S mint a történet során kiderült, Lina és Nash esetében nem csak az instant vonzalom a közös, hanem ugyanazt a fazont akarják kézre keríteni, egymástól független okok miatt.

   Nos, a történet akár jó is lehetett volna, mert volt benne kellő mennyiségű izgalom, csavar, sőt humor is. De, mert kell elnnie egy de-nek is. Szóval számomra jobb lett volna a pornográfiát is megszégyenítő szexjelenetek nélkül, legalább is felét símán kihúztam volna, s még akkor is maradt volna elég, hogy a zsáner rajongói kielégítve érezzék magukat. S lassan unom már azokat a férfi karaktereket, akik csak attól érzik magukat kellően férfiasnak, ha megmondhatják egy nőnek, hogy mit csináljon, mintha az illető hölgy gyengeelméjű lenne. Lina nem az, hanem egy nagyon is erős nő, akit nem kényeztetett el az élet, de azért még nem sírja tele a könyvet lelki mizériáival, bár szívleállásának történetét azért néhányszor elmeséli a történet során, s ez az ismétlés azért idegesítő volt. Mint ahogy idegesítő volt a „nem szabadott volna” kifejezés is (sok volt belőle a szövegben). Annyira, hogy megkerestem egy nyelvész professzor ismerőst (ugye milyen jó, ha az ember lánya jó viszonyt ápol volt osztálytársai szüleivel?), hogy megérdeklődjem helyes-e ez így. Szerinte a köznyelvben elfogadott, de irodalmi nyelvezetben a „nem lett volna szabad” kifejezést javasolta. Nos, az vitatható, hogy Lucy Score jelen írása mennyire irodalom. Zavar az is, hogy a fordító következetesen a „barber” szót használta a jó régi magyar borbély helyett – de legalább következetes volt, s valahogy azzal a vagus ideggel sem vagyok kibékült, mert vagy lefordítjuk az egészet magyarra és lesz belőle bolygóideg, vagy hagyjuk szépen az egészet latinul, mert milyen puccosan hangzik, hogy nervus vagus.
   
   Én igazán szeretem a hosszú könyveket – ez 640 oldal –, abban az esetben, ha nem tömik meg lepedőszaggatással. Reménykedtem, hogy ez a túlzott és explicít erotikára való törekvés is el fog múlni, mint annyi minden más, de úgy néz ki, ez nem akar.
   Igazándiból nem volt rossz maga a történet, mert minden klisét megragadott, hogy működöképessé tegye: mentett cuki kiskutya, motorosbandák, nehéz gyermekkor, s így tovább. Ha kicsit visszafogta volna a trágárságot, meg a mellveregető macsóságot a férfi szereplői esetében s akár jó is lehetett volna. Pillanatnyilag úgy érzem, hogy nem vagyok érdekelt a következő részben, de ki tudja?


2023. október 17., kedd

Adam Kay – Sokkterápia



   Az orvos, aki szögre akasztotta a fehér köpenyt



   Adam Kay (Ez fájni fog, Mert szülni karácsonykor kell) legújabb könyve, a Sokkterápia szórakoztató és olykor szívfájdítóan személyes sztorijai arról szólnak, mi történik, amikor egy orvos szögre akasztja a fehér köpenyt, de a szakma fogva tartja. Továbbá arról is, hogy milyen volt orvostanhallgatónak lenni a 21. század elején, mi történik, ha feltépjük a régi sebeket, és megvizsgáljuk az újakat, és hogy az orvosi diagnózis olykor önvallomás is.
   A Sokkterápia Nagy-Britannia kedvenc mesélőjének legviccesebb és egyúttal legmeghatóbb könyve.





Athenaeum, 2023
Eredeti cím: Undoctored: The Story of a Medic Who Ran Out of Patients, 2022






   Adam Kay harmadik magyar nyelven megjelent könyve, mindhármat olvastam, és be kell vallanom, hogy egyre kevésbé tetszik, amit produkál. Az első (Ez fájni fog) valami új volt, mondhatni egyedi a könyvpiacon, szórakoztatott is, meg nem is, mert mint szakmabeli, szembesültem azzal is, hogy ott bizony erős csúsztatások is vannak – elképzelhetően a poén kedvéért. Utána jött a Mert szülni karácsonykor kell, és néhány oldal után abbahagytam, mert egyszerűen már nem érdekelt. Hosszú idő elteltével vettem ismét kezembe és végigolvastam, annak ellenére, hogy nem kedveltem.
   S akkor most itt van ez a harmadik könyv is, ami ugyanazt a témát járja körbe: az egészségügyet, mert abba bármikor, bárhol ezen a világon jól bele lehet állni és szapulható naphosszat. Igen, sehol a világon nem tökéletes az egészségügyi ellátás – még a magánszektorban sem, ami bizony sok pénzbe kerül –, de Kay hátat fordított a szakmának saját elhatározásából, akkor engedje már el.

   Kay mostanában humorista, forgatókönyvíró. Semmit nem láttam azok közül, amikben valamilyen formában közreműködött, őt magát sem egyetlen fellépésén sem, tehát csak és kizárólag azokra az érzésekre támaszkodom, amiket a könyvei váltottak ki. Az első az a dögunalom. Mert Kay harmadik könyve sem szórakoztató, sem vicces nem volt. Lassan kifogy a volt szakmájához kapcsolódó vicces vagy megbotránkoztató történetekből (mindenkinek van ilyen, nem ő találta ezt fel), 
   Nem értem honnan jött a magyar cím (Sokkterápia), mert ennek igazándiból semmi köze nincs semmilyen terápához és a sokkhoz sem, ha nem számítom azt, hogy sokkolóan unalmas és (tengernyi jóindulattal) középszerű volt. Egyszerűen már nincs mondanivalója, ezért váltakozva olvashattam szösszeneteket zűrös magánéletéről és orvosi valamint későbbi humorista pályafutásáról. Bár hozzá kell tennem, hogy ez a kötet inkább magánéleti dolgokra helyezi a hangsúlyt és nagyon kevés az egészségügyi pályafutásához tartozó sztorit tartalmaz. Továbbá belekeverte a covidot is, amivel mellesleg igaza van, mert Nagy Britannia nem kezelte okosan a járványt, arról a nyájimmunitásról álmodozva, ami a SARS-fertőzés esetében nem alakul ki. Ez a melléfogás sok emberéletbe került. Valamint abban is igaza van, hogy a formaldehid iszonyúan büdös, és a szaga jó ideig elkíséri az embert, hogy az orvosok a legrosszabb betegek (tisztelet a kivételnek), hogy maguknak sokkal könnyebben felírják az antibiotikumot, mint a páciensnek.

   Ha csak fele igaz a kínos vagy zűrös magánéletéről megosztott történeteknek, akkor... jobb ha ezt le sem írom. Értem én, hogy ő csak családi nyomásra választotta az orvosi hivatást, de ha abbahagyta, mert nem érezte életcéljának az orvoslást – és ezért tisztelni tudom –, akkor engedje el és pont.
   Nyilvánvalóan nem kedveltem, ezért nem is ajánlom, de ízlések és pofonok...


A szerző első könyvéről itt olvashatsz: Ez fájni fog




2023. szeptember 30., szombat

Tessa Dare – A hercegné alkuja



   Tessa Dare A lány és a herceg című sorozatának első részével mutatkozott be a magyar olvasóknak, mely a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg.
   Tartsatok velünk blogturnénkon és tiétek lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv!




   Ashbury hercege visszatér a háborúból, de az arcán és a lelkén is nyomot hagyó sérülések miatt teljesen megváltozik az élete.
   Magányosan és keserűen telnek a napjai; éjjelente céltalanul bolyong London utcáin, halálra rémítve a környékbelieket, még az útonálló banditákat is. Van azonban egy kötelessége, aminek eleget kell tennie: gondoskodnia egy örökösről, és ehhez mindenekelőtt találnia kell egy feleséget. Amikor Emma Gladstone, a plébános lányából lett varrónő menyasszonyi ruhába öltözve megjelenik a könyvtárszobájában, a férfi úgy dönt, hogy ő pont megfelel a célnak.
   Világos szabályokat állít fel:
◆ csak éjszaka lesznek férj és feleség, a sötétben ◆ csókolózásnak helye nincs ◆ a harci sérüléseiről nem eshet szó köztük ◆ de ami a legfontosabb: miután Emma terhes lesz, soha többé nem kell egy ágyban aludniuk.
   Emma viszont nem egyszerű eset. Neki is megvannak a maga feltételei:
◆ minden este együtt vacsoráznak ◆ és beszélgetnek ◆ sőt kedvükre tréfálkoznak egymással, ahogy férj és feleség szokott ◆ de ami számára a legfontosabb: ha megismeri a sebek mögött rejtőző férfi valódi arcát, és beleszeret, az minden szabályt felülírhat.




Könyvmolyképző, 2023
Eredeti cím: The Duchess Deal, 2017




   Tessa Dare neve teljesen ismeretlen volt számomra, amikor a Könyvmolyképző Kiadó felajánlotta blogturnéra a könyvét. Történelmi romantikus, tudtam, hogy el fogom olvasni, de volt bennem egy egészséges adag kétely, mert tavaly a zsáner két olyan könyvét is olvastam, ami sok szempontból lennebb volt a béka hátsójánál, hiába volt borítóján addig más zsánerben alkotó „celebek” neve. S akkor mondta egy bloggertárs (Tünde, ha jól emlékszem), hogy ebben nem fogunk csalódni, essünk neki.

   “A sors egy örök premenstruációs hisztériával küzdő, szívtelen boszorkány.”

   Mit mondjak, az első öt percben megvett kilóra, és le sem tettem a kezemből míg ki nem végeztem.
   Igen, számtalanszor elhangzott már, hogy ez olyan mint a Szépség és a Szörnyeteg újragondolva. Na, és? Nem az első és minden bizonnyal az utolsó sem lesz a sorban.  

   Ugyebár van egy hercegünk, aki a háborúban megsérült, s már nem az a fess úriember, akiért a nők ájuldoznának, s versenyt futnának azért, hogy a felesége lehessenek. Még akkor sem, ha ezzel hercegnék lehetnének. S van egy paplányból lett varrónőnk, akit a sors és egy át nem vett menyasszonyi ruha őhercegsége útjába sodor. Ebből pedig az lesz, ami: egy kölcsönös megállapodás, minek értelmében a herceg megkapja az örökösét, a szegény varrólánynak pedig soha többé nem kell mások ruhája fölött görnyednie. Itt nincs szó érzelmekről, ez egy kőkemény üzleti megállapodás, ami természetesen nem úgy alakul ahogy a felek elképzelték. Különösen azért nem, mert Emma, a hősnő, nem adja fel, és túllát a torz külsőn, a tömény szarkazmuson, és minden szempontból meg akarja ismerni azt az embert, aki a hajthatatlanság maszkja mögött van

   „– Ma este mindenben tartjuk magunkat az egyezségünkhöz, és kizárólag a feladatra koncentrálunk – közölte szárazon. – Beteszem, kiveszem, és végeztünk.”


   Dare remek karaktereket hozott létre, s ez alatt nem kizárólag a történet főhőseit értem, hiszen mellettük számos olyan mellékszereplőt alkotott, amelyekre minden bizonnyal emlékezni fogunk. Ilyen például a herceg komornyikja, vagy a tér túloldalán lakó különc Lady Penelope, aki sebesült állatokat gondoz otthonában, és soha többé nem akar megválni tőlük. Vagy a lady barátnői, akik legalább annyira különcek, mint ő maga. Mi több, tovább fokozta az amúgy is pörgő cselekményt egy macskával is, amit Emma csupán a herceg bosszantására szedett össze az utcán, a vadóc szőrzsák pedig olyan helyzeteket teremtett, melyeket nem igazán lehetett nevetés nélkül megállni.

   Ez két olyan ember kapcsolatának története, akiket egyáltalán nem kényeztetett el a sors. A herceg fél oldala megégett, sokan az emberek közül iszonyodnak tőle, saját magát is szörnyetegnek látja. Emma pedig megfizette naivitásának árát, és a viszonylag kényelmes életét kemény munkával és száműzetéssel cserélte fel. S annak ellenére, hogy két tragikus sorsú emberről szól, a történet nagyon szórakoztató a szellemes párbeszédek, a helyzeti komikum, a humor és nem utolsó sorban a színes, nagyon szerethető karakterek miatt.
   A hercegné alkuja tulajdonképpen egy négy részből álló sorozat indítókötete, s mivel nagy részét arcomon idióta vigyorral olvastam, abban reménykedem, hogy hamarosan a folytatásokat is olvashatjuk magyar nyelven is, mert kár lenne kihagyni.
   Imádtam!






   Játékunk a Könyvmolyképző Kiadó Arany Pöttyös sorozatához kapcsolódik. A turné minden állomásán egy fülszöveg részletét találjátok, a ti feladatotok pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét és szerzőjének nevét.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



   Szabad szellemű, nyughatatlan anyja halála után Lucy Kincaid, hátrahagyva addigi életét, elindul Virginia egyik kopottas kisvárosába, Cape Hudsonba, hogy megnézze az örökségét. Egy ház az, aminek addig a létezéséről sem tudott, és amit egy teljesen ismeretlen nő hagyott rá.


a Rafflecopter giveaway








09.30 - Betonka szerint a világ…
10.02 - Utószó
10.04 - Hagyjatok! Olvasok! (e)
10.06 - Olvasónapló
10.08 - Dreamworld (e)


2023. szeptember 28., csütörtök

Sarah MacLean – A számkivetett herceg



   A szerencsejáték szabályai 3


   A szerencsejáték szabályai sorozat harmadik részének főszereplője Temple, akinek szó szerint feléled a múltja. 12 év után felbukkan a szépséges Mara Lowe, akiről úgy tudják, hogy Temple megölte őt, és kihagyhatatlan egyezséget ajánl a férfinak. Kövessetek minket Sarah MacLean történelmi romantikusának blogturnéján, illetve játsszatok velünk, ugyanis a Könyvmolyképző kiadónak hála egy szerencsés olvasónk meg is nyeri A számkivetett herceg egy példányt!




   Egy ​herceg, akinek oda a jó híre…
   Temple-t azzal vádolják, hogy meggyilkolta Mara Lowe-t az esküvője előtti éjszakán, ő azonban nem emlékszik semmire. A férfi azóta, immár tizenkét éve nagy vagyonra és hatalomra tett szert London legexkluzívabb kaszinójának tulajdonosaként, feloldozást azonban nem kapott – egészen addig, amíg egyik este meg nem jelenik Mara, hogy felajánlja az egyetlen dolgot, amire a férfi vágyik.
   Mara tervei között nem szerepelt, hogy valaha is visszatér abba a világba, amelyet maga mögött hagyott, de amikor az öccse súlyos adósságot halmoz fel Temple kaszinójában, kénytelen ajánlatot tenni a férfinak: a nyilvánosság elé lép, hogy elmondja az igazságot. Azt, hogy a férfi nem gyilkos.
   Az alku kecsegtetőnek tűnik, azonban Temple-nek be kell látnia, hogy nem lesz egyszerű dolga ezzel a titokzatos, őrjítő nővel, aki láthatóan bármit képes kockára tenni a számára fontos dolgokért. Temple minden erejével igyekszik ellenállni Marának, és megóvni a saját szívét.
   Vajon mindenki megkapja, amit szeretne?



Könyvmolyképző, 2023
Eredeti cím: No Good Duke Goes Unpunished, 2013






   Sarah MacLean nevével először 2013-ban találkoztam, amikor a Könyvmolyképző Kiadó megjelentette A csábítás kilenc szabálya című könyvét, és ez bizony szerelem volt első olvasásra! Ha jól számolom, azóta épp a nyolcadik MacLean könyvnél tartunk magyar nyelven, és én továbbra is kedvelem a stílusát, humorát, ahogy a szálakat szövögeti – bár nem minden könyvét imádom.
   A számkivetett herceg egy sorozat harmadik része és mondom/írom, amit ilyenkor szoktam: önálló történetként is megállja a helyét, nem szükséges az előző könyvek cselekményét ismerni ahhoz, hogy a történet élvezhető legyen, de nem is árt, mert az előzmények ismeretében az olvasónak indulásból van némi fogalma arról, hogy kicsoda is Temple, és milyen szerepe van a kaszinóban.
   A sorozat főhősei közül talán Temple történetére voltam a legkiváncsibb – most már a Chase sztorijára vagyok kiváncsi, s aki olvasta A számkivetett herceget, az azt is tudja, hogy miért. Sőt! A történet cselekményéről sem fogok mesélni, hiszen a fülszöveg elmondja a lényeget, tehát maradtak a szereplők.

   Temple már a sorozat első könyvétől kezdve magának való, kicsit titokzatos, egy olyan figura, aki beletörődött sorsába. Most viszont azt is megértettem, hogy miért lett olyan, amilyen. Azt is megértettem, hogy miért enged Mara Lowe követeléseinek, hiszen nincsen semmilyen emléke arról az éjszakáról, amikor állítólag meggyilkolta Mara Lowe-t, azt a nőt, akit az apja éppen feleségül venni készült. Szüksége van arra, hogy tudja mi történt azon az éjszakán, erre pedig csakis a nő adhatja meg a választ.

   Mara Lowe... nos ő már más lapra tartozik. Megértettem, hogy ő csak szabadulni akart egy olyan házasságtól, amibe az apja ambíciója hajszolná bele, az viszont megbocsáthatatlan, hogy akkor is sunyít, mikor a herceget a megölésével vádolják, akkor sem bújik elő az igazsággal, amikor az egésznek már nincs is tétje, hiszen sem az apja, sem a hercegi atya már nem élnek. Az egyetlen ami előcsalogatja a rejtekhelyéről az a pénz, illetve annak hiánya. S bármennyire is igyekezett az önös érdek mellett jól is cselekedni, Mara Lowe a történet végéig ellenszenves maradt, s a herceg százszor jobbat érdemelt volna. De, ugye, a történetet nem én írtam, hanem MacLean, és ő úgy látta jónak, hogy a szegény, átvert herceg pont abba a nőbe szeressen bele, aki tönkretette.
   Ami a mellékszereplőket illeti, nos Chase igazi meglepetés volt több szempontból is. Ugye ő az, aki kitalálta a játékbarlangot, aki társnak tette meg a többieket, és aki mégsem olyan jó bajtárs és szövetséges, mint ahogy gondoltam. Mondjuk tegnapra pont jó lett volna Chase történetének magyar nyelvű megjelenése, annyira kiváncsi vagyok

   Lassan követelmény, hogy a történetben legyen egy házikedvenc is, mert az olyan cuki és az erotika mellett ezzel lehet eladni egy történetet. Nos, a hősnő házikedvence egy malac, s erről az jutott eszembe, hogy ezt a poént bizony már lelőtte Lisa Kleypas is a Ravenel sorozatában. Persze Levendula nagyon aranyos és remekül túszul lehet ejteni, s mosolyt csal az arcokra egy olyan történetben, ahol nincs semmi mosolyognivaló. Ez a történet árulásról, átverésről és az anyagiak imádatáról szól (egyesek részéről). Néhol vontatott volt, máskor meg felpörgött és izgalmassá vált, de valahogy nem lett a kedvenc MacLean könyvem, s abszolút személyes ízlés kérdése ki mennyire fogja kedvelni ezt a történetet.


A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:












   Ha elolvastátok a kiadó oldalán található beleolvasót a könyvbe, akkor bizony könnyű dolgotok lesz az egyes állomásokon található kérdések megválaszolásakor… A rafflecopter dobozba a helyes válaszokat várjuk!

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Mijét törte el Temple Montlake-nek?




a Rafflecopter giveaway




[Blogturné Klub]
09.28 - Betonka szerint a világ...
10.01 - Olvasónapló
10.05 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Borítómustra
10.07 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek
10.10 - Hagyjatok! Olvasok!
10.13 - Insane Life


2023. augusztus 31., csütörtök

Monica McCarty – A Szikla



   A Felföld rettegett fiai 11


   A General Press Kiadó jelentette meg Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozatának tizenegyedik részét A Szikla címmel. Tartsatok velünk a regény blogturnéján, ismerkedjetek meg a falakat és magasságokat legyőző Thomas és a szépséges Elizabeth szerelmének történetével. A játékunk során meg is nyerhetitek a regényt a Kiadó felajánlásában.




   Amikor először megpillantotta Elizabeth Douglast, Thomas MacGowan azt hitte, hogy egy hercegnőt lát. A várkovács fia számára Douglas hatalmas urának lánya akár annak is tűnhet. A közöttük feszülő társadalmi szakadék ellenére azonban elválaszthatatlan barátokká válnak, amíg Thom rá nem ébred, hogy a lány sosem fog lehetséges kérőként tekinteni rá, és csatlakozik Edward Bruce seregéhez, hogy a saját szerencséjének a kovácsa legyen.
   Elizabeth magába roskad. Sosem akarta megbántani Thomot, de az egyetlen esélye a biztonságra, ha jó házasságot köt. Amikor az angolok elrabolják, és egy megközelíthetetlen várbörtönbe zárják az öccsét, egyedül egykori barátjához fordulhat, aki bármilyen sziklát képes megmászni.
   Bár Thom világossá tette, hogy soha többé nem akarja látni a lányt, valóban ellen tud állni a gyönyörű nő csábításának, aki egész életében megdobogtatta a szívét? És meddig tagadhatja Elizabeth, hogy mindig is Thom volt számára a lovag a fénylő páncélban?



Kiadó: General Press, 2023
Eredeti cím: The Rock, 2015





   “… ha nagy leszek, hozzád megyek feleségül.”


   Tizenegyedik részéhez ért Monica McCarty skót harcosokról szóló sorozata, s ez nem semmi, hiszen manapság örülhetünk, ha egy trilógia valamennyi kötetét kiadják magyar nyelven. Részemről emelem kalapom a Kiadó előtt, amiért következetesen évről évre megjelentetett egy részt.
   A sorozat tizenkét részből és néhány kiegészítő történetből áll – tudjátok, azok a bizonyos „felesek” –, s sanszos, hogy az utolsó könyvet is elolvassuk majd magyar nyelven (feltételezhetően jövőre). Ami a kiegészítő történeteket illeti, erősen kétlem, hogy azokhoz is szerencsénk lesz, de részemről ez rendben is van, mivel nem szeretem az ilyen nyúlfarknyi szösszenéseket.
   Bár egy sorozat része, símán érthető és élvezhető önálló történetként, hiszen az előző könyvekkel csupán az elit harcosok és a skót függetlenségi háború a közös. Az amelyik a 14. században történik, nem amit az Outlanderből ismerünk (már aki!).

   S akkor beszéljünk magáról a történetről, ami egy nagyon szerethető szerelmi történet, a szerzőtől már megszokott harci jelenetekkel tarkítva – elvégre háború van, vagy mi a szösz? Az a fajta szerelmi történet, ami gyermekkorban kezdődik barátsággal és egy ígérettel, s majd felnőtt korban teljesedik ki, bár ez esetben nem könnyen. S nem a sablonos gazdag fiú-szegény lány kombó, hanem a kovács fia és a helyi gróf lánya/testvére áll a középpontban, egy olyan korszakban, amikor az elit házassága nem szerelemről szól, hanem szövetségekről, előnyökről, politikáról.
   A történet főhősei Thom, a kovács fia, és Lady Elizabeth (Ella), a helyi hatalamasság lánya, s barátságuk kitart, míg közbe nem szól a háború, meg egy ambíciózus testvér, aki nem nézi jó szemmel a bimbózó szerelmet. Bár Thomnak ki van jelölve az életútja – kovács lesz, mint apja –, ő sokkal többre vágyik. Lovag szeretne lenni, fel akar emelkedni, hogy rangban közelebb kerülhessen ahhoz a lányhoz, akit évek óta szeret. Csakhogy a hosszú távollét után egy teljesen más Lady Elizabeth tér vissza. Egy olyan lány, aki tudja a kötelességét (előnyös, politikai szövetséget hozó házasságot kötni egy olyan emberrel, akit a bátyja jelöl ki), s a kovács fia szóba sem jöhet, mint potenciális kérő. De ez nem jelenti azt, hogy nem várja el, hogy a fiatalember továbbra is körbeugrálja, lesse kivánságait, egyszóval a lábtörlője legyen. Nem szerettem Lady Elizabeth-t mint karaktert, mert egy sznob, beképzelt liba volt (finoman fogalmaztam!)

   S hol jönnek be a képbe a korábbi könyvekből megismert elit-harcosok? Nos, Thomnak van egy ritka képessége: oda is fel tud mászni, ahol a madár sem jár, elvégre gyerekkora óta gyakorolja. Ezt a képességét pedig többször is bebizonyítja a történet során. Így lesz belőle a Szikla, s a skót „válogatott” legújabb tagja.
   Ez egy nagyon szerethető történet, melyben kellő mennyiségben keveredik a romantika, a harcok adta „akció” és az erotika, bár a hősnőt rendesen meg tudtam volna rúgdosni, hátha helyére zökken az agya. Ennek ellenére nem tudok elmenni néhány olyan dolog mellett, ami számomra zavaró volt. S kezdeném a borítóval: a rajta szereplő nyápic piperkőc nyomokban sem hasonlít ahhoz a férfihoz, akit a szerző leírt. A másik dolog az, hogy a magyar szövegben szerepelnek olyan szavak, kifejezések, melyeknek (szerintem) nem lenne helyük egy 14. században játszódó történetben. Például a „szia”. Vagy a kockacukor, amikor az valamikor a múlt század elején jelent meg, és akkor, amikor ez a történet játszódik még a cukor is nagyon kezdetleges formában volt jelen és csakis jobb helyeken. S ugyanez mondható el a „sanzon”-ról. A sanzon egy specifikusan francia találmány, s bár elképzelhető, hogy a történetben az illető kisasszony a francia „chanson” szót használja, hiszen franciaországi élményéről beszél. Ennek a jelentése dal és köze sincs ahhoz, amit mi, most, sanzonnak ismerünk.

   De ettől függetlenül én élveztem a történetet, különösen azért, mert ez a ”skót szuperpasi” nem is annyira tökéletes. Amellett, hogy egy számára elérhetetlen nő után ácsingózik, van neki egy (nagyon) gyenge pontja, amely számos mulatságos jelenetet eredményezett – nem lövöm le a poént!
   Igen, természetesen kipipálhatjuk a boldog végkifejletet, s meglehetősen szórakoztató, izgalmas és bonyolult volt az odavezető út – bár a hősnőt a végére sem sikerült megszeretnem. Szóval jöhet a sorozat utolsó része is, de ízlések és pofonok...







A sorozat néhány korábbi részéről olvashatsz itt:












   Anagramma játék következik, a sorozat korábbi részeinek főszereplőit kell összeraknotok a betűmixekből, amit az állomásokon mutatunk. A feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok a helyes nevet.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



CAMELIA NONE



a Rafflecopter giveaway





08.27 Kelly és Lupi olvas

08.31. Betonka szerint a világ… 

09.04 Dreamworld


2023. augusztus 15., kedd

Melinda Metz – Cirmos a forró bádogtetőn




   MacGyver 3


    MacGyver, a találékony és nem mellesleg kleptomániás cica mindenbe beleüti az orrát, amibe nem kellene. Épp újabb kalamajkába keveredik bele, amikor négy árva kiscicába botlik. Macre marad, hogy a kicsik gondját viselje, legalábbis addig, amíg egy kétlábú gazdit nem talál nekik. Csakhogy ez nem lesz könnyű. Mac gazdái, Jamie és David szobafogságra ítélték a cicát, valaki ugyanis megint minden mozdítható dolgot ellop a környéken. Bár néhány bezárt ajtó még sosem tartotta vissza MacGyvert – akinek immár nem csupán a kiscicák ügyét kell megoldania, hanem a valódi tolvajt is meg kell találnia.



   General Press, 2023
   Eredeti cím: Mac on a Hot Tin Roof, 2019




   Emlékeztek MacGyverre, a kleptomániás macsekra, aki már két történetben is összelopkodott mindent, ami számára érdekes, vagy céljainak hasznos volt? Nos, MacGyver ismét lecsap Melinda Metz róla szóló sorozatának hatmadik és egyben utolsó részében.
   Bár egy sorozat harmadik része és a „főhős” (MacGyver, a macska), valamint a helyszín (a Meseudvar) mindháromban ugyanaz, nem feltétlenül kell ismerni az előző két rész történéseit, hogy élvezhető legyen a történet... de nem árt.
   Ejtenék néhány szót a címről is: Cirmos a forró bádogtetőn, ami nagyon hasonlít Tennessee Williams 1955-ben bemutatott (és többszörösen díjazott) színdarabjának címére: Macska a forró bádogtetőn. Sajnos nem volt alkalmam sem látni, sem olvasni a színdarabot, ezért nem tudom megmondani mi lehetne a könyv és a színmű közötti kapcsolat – valószínűleg semmi, csak jól hangzott így a cím, de ha tévednék, szóljatok.

   Új lakó érkezik a Meseudvarba. Serena a színészi karrierjét szeretné beindítani, ezért költözik Los Angelesbe az előző könyvekből már ismert Meseudvar fura házainak egyikébe: a Világítótoronyba. A ház tulajdonosai egy házaspár, akik lányuk emlékére alapítottak egy egy éves ösztöndíjat, mely lehetőséget ad a művészet bármely ágazatában fejlődésre vágyóknak. Egy ilyen ösztöndíj kedvezményezettje Serena is, aki esetleges színészi munkája mellett eddig inkább a mesterség oktatásával foglalkozott. És az ő fészerébe költözteti be Mac a bokor aljában talált négy, anyátlan kismacskát, pártfogása alá veszi őket és a történet során minden csibészségre megtanítja. Mondjuk ez kissé idealizált, hiszen akinek valaha is volt kandúrja, az pontosan tudja, hogy azok magasról tesznek a kismacskákra (jobb esetben). S bár a picúrok megszólalásig (vagy talán nyávogásig?) hasonlítanak Macre, az apaság kérdése abszolút kizárt, hiszen ő egy volt „férfi”.

   A történetben feltűnnek az előző részek szereplői is, hiszen ők a Meseudvar közösségének tagjai, de új szereplők is megjelennek Serenán kívül is, például a rendszeresen járőröző rendőrpáros: Erik és Kait. És ez azért fontos, mert a Meseudvarban ismét lopások sorozata indul el, amivel termszetesen – és most az egyszer igazságtalanul, mert Mac lopásai soha nem öncélúak – MacGyvert vádolják. Nem mintha Mac felhagyott volna a lopkodással. S azért is fontos Erik megjelenése a történetben, mert Serena mellett ő lesz a szerelmi szál másik szereplője, egy olyan szerelmi történeté, ami eleve bukásra van ítélve, hiszen néhány évvel korábban Eriknek már volt egy kellemetlen tapasztalata egy, a Világítótoronyban lakó, színészi babérokra áhítozó lánnyal.

   A történet nem kizárólag Serena és Erik kapcsolatának alakulásáról szól, hiszen tele van millió apró történéssel, ami a Meseudvar lakóihoz kapcsolódik. És természetesen ott van Mac is, akinek fel kell dolgoznia, hogy gazdája, Jamie, némiképp megváltozott, és aki felsértődik, mert igazságtalanul vádolják az értékes tárgyak elemelésével, s különösen azért haragszik meg, mert bezárják. Mindez sok(k)nak bizonyul neki, és a szökést választja, feladatául tűzve ki, hogy a kiscicáknak rendes, gondoskodó gazdikat találjon.
   Kicsit idealizált és néhol a valóság határait nagyon feszegető történet, de ez nem jelenti azt, hogy rossz volt. Engem szórakoztatott, annak ellenére, hogy borítékolható volt a végkifejlet. Bár utálom ezt a kifejezést használni, de ez cuki volt, hiszen mi más lehetne négy tündéri kismacskával, MacGyverrel a kleptomániással, és Diogee-vel, a nyálas Tökfej (MacGyver csak így emlegeti) kutyával? Bár a sztár MacGyver, ez nem csak cuki kismacskákról szól, hanem emberi sorsokról, szerelemről, közösségről.
   Nekem tetszett, s mivel ennek a sorozatnak vége, szívesen olvasnék valami mást is a szerzőtől. De ízlések és pofonok...





A sorozat korábbi részei









2023. július 22., szombat

T. L. Swan – A megszálló



   A Miles fivérek 2



   A Maxim Könyvkiadó jelentette meg T.L. Swan A Miles fivérek sorozatának második részét, A megszálló címmel. A három fiát egyedül nevelő Claire médiavállalata anyagi gondokkal küzd, nem csoda, hogy Tristan Miles szemet vetett rá. Csakhogy ő nemet mond az üzletre és a randimeghívásra is, mígnem egy konferencián újra összetalálkoznak. Be kell látni, a szenvedélyük egymás iránt tagadhatatlan, vajon le tudják küzdeni a nehézségeket? Kövesd a blogturné állomásait, ha szerencsés vagy, a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!




   Sosem volt még ilyen jó érzés utálni valakit. Tristan Milesszal akkor találkoztam először, amikor fel akarta vásárolni a néhai férjem cégét. Áradt belőle az erő, arrogáns volt, és már-már idegesítően gyönyörű – minden porcikámmal gyűlöltem. Az évszázad csodájaként három nappal később megkeresett telefonon, és randira hívott. Inkább a halál, minthogy egy ilyen férfival randizzak – bár el kell ismernem, hogy jól esett az egómnak.
   Az év fénypontja volt, hogy elutasítottam.
   Hat hónappal később meghívott vendégként előadott egy franciaországi konferencián, amelyen én is részt vettem. Továbbra is dühített a túlzott magabiztossága, de ezúttal meglepően vonzónak és szellemesnek találtam. Amikor rám nézett, a torkomban dobogott a szívem. Nem, nem szabad!
   Ez az ember egy nőcsábász dögös öltönyben, én pedig egy özvegy vagyok, akinek van három nehezen kezelhető fia. Csak legyen vége ennek a konferenciának!
   Mert mindenki tudja: Tristan Miles mindig megkapja, amit akar – és most engem akar.



Maxim, 2023
Eredeti cím: The Takeover, 2020




   Kicsit több mint fél évvel a Miles fivérek sorozat első része után (A szédítő), a Maxim Kiadó máris megörvendeztette a zsáner kedvelőit a következő könyvvel is. Szeretjük, amikor nem kell éveket várni arra, hogy egy sorozat folytatása magyar nyelven is megjelenjen.
   Vegyes érzéseim vannak a történettel kapcsolatban, mert ezt könyvet a szerző pornósabbra vette az előzőhöz képest. Bármennyire is szeretném szebben megfogalmazni, nem tudom, mert ebben a történetben oroszlánszerepe van a szexnek, minden részletében leírva. Tudom, hogy vannak akik kifejezettem rajonganak az ilyen történetekért, nekem ez már túl sok volt. Nincs semmi bajom a szexszel, de azt csinálni kell, nem szórakoztató irodalmat olvasni róla.
   A másik dolog, ami miatt fenntartásaim vannak, az a két főhős személye. Amikor tavaly decemberben az első könyvről írtam, azt mondtam hogy Tristan (jelen rész főhőse), aki epizódikusan megjelent a történetben, klasszisokkal normálisabb fickó, mint Jim/James. S nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen most alkalmam volt jobban megismerni, és Tristan minden, amit egy férfiben visszataszítónak találok. Nincs azzal semmi baj, ha gazdag, jóképű és magabiztos (bár lassan ez is csak egy klisé), akkor, ha ez nem lép túl bizonyos határokat. Tristan Miles viszont minden határt túllép: ő a Teremtés Koronája – így nagybetűvel. Ó, említettem már, hogy a farka mérete már anatómiai abszurditás? (Kívánom minden szerzőnek, aki ilyen méretű péniszekről álmodozik, hogy legalább egyszer legyen dolga jó keményen egy ilyen mérettel)

   S akkor beszéljünk a női főhősről is: Claire Anderson, a kis Anderson médiavállalat vezére, özvegyasszony, három fiú édesanyja, néhány évvel idősebb a főhősnél. És betegesen ragaszkodik volt férje emlékéhez még öt évvel a halála után is. Annyira, hogy ennek a kitartó gyásznak a hatására rossz döntéseket hoz, s a cég állandóan a csőd szélén egyensúlyoz. Antipatikus volt. Értem én, hogy ott volt férjével a nagy, tökéletes szerelem és fáj a veszteség, de öt évvel később az ember már rég összeszedte magát, mert az élet nem áll meg.

   Ez a két, számomra rém visszataszító ember, akkor találkozik össze, mikor Tristan fel akarja vásárolni az Anderson vállalatot. És itt kezdődik a hosszas húza-vona közöttük, ami egy franciaországi konferencián testiséggé is materializálódik. S ami Franciaországban történik, az ott is marad, csakhogy Tristan ennél többet akar majd, s itt kezdődnek a bonyodalmak.
   S apropó konferencia, megosztanám kedvenc idézetem:

   “– Tudod, hogy nem értek én a motivációs dumákhoz. – Felállok, és nekilátok elpakolni a dossziékat. – Akkora hülyeségeket mondanak, hogy új szintre emelik a baromságot.”


   Ennyi negatívum után azt gondolná az ember lánya, hogy nem szerettem a könyvet, ami nem igaz. Sok dolog volt benne, amit igenis kedveltem. Például azt, hogy ez egy hosszabb időintervallumot felölelő történet, nem olyan két hét alatt egymásba szeretünk, kicsit nyavalygunk némi lelki mizéria miatt, s boldogan élünk, míg meg nem halunk. S ezek után lelkesen beszélünk jellemfejlődésről is, mert milyen nagy utat tettek meg a szereplők az alatt a két hét alatt. Igen, mindenki tudja, hogy mi lesz a vége, de odáig el kellett jutni, s az odavezető út nem volt egyszerű és bonyodalommentes. És van jellemfejlődés is, mert Tristan idővel a Teremtés Koronájából aggodó családapává válik, úgy, hogy még észre sem veszi.

   Azt is kedveltem, hogy már-már szinte beteges humora van. Komolyan mondom, hogy sokszor fülig érő vigyorral olvastam. Ott vannak például az Anderson család háziállatai: Vau, a kutya és Muff, a macska, akit Tristan előszeretettel Muffmacskának nevez. Ha valaki nem lenne járatos a szlengben, muff az célzás a női nemi szervre. És Muffmacska megéri a pénzét! Ami pedig Claire gyermekeit illeti, ők egyszerűen imádni valók és nem könnyítették meg Tristan dolgát egy kicsit sem.
   Annak ellenére, hogy a főhősöket ki nem állhattam, én jól szórakoztam ezen a történeten. Ha az ember túlnéz a rengeteg explicít szexen, ez a történet annyi mindenről szól: családról, előítéletekről, fel nem dolgozott gyászról, újrakezdésről, és természetesen szerelemről.


A sorozat első részéről itt olvashatsz: A szédítő




   A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok ahhoz, hogy könnyedén megválaszoljátok a kérdéseinket. Minden állomáson írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába a választ!

   Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a Rafflecopter dobozban megadott válaszokat pedig sajnos utólag nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük, ezután 72 órán belül kérünk visszajelzést, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.



A múlt hónapban hányszor hívta Tristan telefonon Claire-t?




a Rafflecopter giveaway





07.18 - Kelly&Lupi olvas

07.20 - Veronika’s Reader Feeder

07.22 - Betonka szerint a világ…