A következő címkéjű bejegyzések mutatása: próza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: próza. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 30., hétfő

Hóvégi klasszikus: Móricz Zsigmond - Forr a bor

Oka van annak, hogy ma, hóvégi klasszikusként, egy magyar szerző kevésbé ismert és a szakemberek szerint nem igazán sikeres és nem is népszerű művét ajánlom. Első sorban azért, mert én kedveltem és többször is újraolvastam és mert a főszereplő Nyilas Misi az ifjúságnak szóló magyar irodalom talán legismertebb alakja. Igen, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijéről van szó, akiről mindenki hallott, márcsak azért is, mert egyrészt kötelező olvasmány volt, másrészt a könnyebb emészthetőségért musicalt is írtak belőle. Nyilas Misivel egyedül Molnár Ferenc Pál utcai fiúkjából Nemecsek Ernő vehetné fel a versenyt ismertség szempontjából.
Míg a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije inkább egy önéletrajzi figura, a Forr a boré, már nem a szerethető kiskamasz, akiért lelkek szakadnak meg, hanem érettségi – bocsánat, matúra előtt álló fiatalember a kisújszállási gimnáziumban, melynek frissen kinevezett igazgatója a nagybátyja, Isaák Géza. Ez ugye egy újabb ok, az amúgy sem könnyen szocializáló fiatalember kirekesztettségére. Egyébként a könyv címe is erre a korosztályra utal, már nem kiskamasz, tehát nem must, de nem is bor, azaz felnőtt, hanem a forrásban, kialakulóban levő ember – számomra tetszetős analógia.
A könyv cselekménye 1899-ben játszódik és szereplőin keresztül remek korképet kapunk arról, hogy milyen is volt a vidéki magyar társadalom a 19. század végén. Mert a szereplők úgy vannak megformálva, hogy a kor egész társadalmát képviseljék: a gazdag kereskedőket, a tehetős vagy kevésbé tehetős zsidó családokat, a kétkezi munkást, az értelmiségit.
Bármennyire hihetetlen, de ez a könyv egy bizonyos fokig ma is aktuális, és akik már olvasták azt is tudják miért: érdekszövetségek, antiszemitizmus, nők helyzete és szerepe a társadalomban, szociális rétegek közötti különbségek, az oktatási folyamatért felelős személyek szakmai megfelelése, s a sort még hosszan lehetne folytatni.
Talán a legfontosabb oka amiért ezt a könyvet választottam mára, és ezzel kellett volna kezdenem, az napjaink ifjúságnak szóló irodalma. Az utóbbi években a magyar könyvkiadást elárasztották az amerikai témájú szívszaggató ifjúsági regények a gimnázium vagy a főiskola padjaiban lötyögő diákokról és mondvacsinált gondjaikról. Különösen két-három kiadó (nevet nem fogok leírni, mert ez nem a reklám helye) szórja a nagyérdeműre az infantilitás csimborasszóját képviselő kiadványokat és mi természetesen bevesszük, mert minden ami mástól jön, az jó, a miénket nem becsüljük meg. Egyébként ezért ír a magyar szerzők többsége hangzatos angolszász néven. Íme itt van egy magyar szerző ifjúságról, ifjúságnak (és nemcsak) szóló regénye, bármelyik kortárs amerikai tini-regénnyel felveszi a versenyt, sőt!
Természetesen, mindenki azt olvas amit akar, amire telik vagy beszerez, mert ugye ízlések és pofonok.
Első megjelenése 1931-ben, az Atheneaum Kiadó gondozásában volt, azóta még öt kiadást élt meg, az utolsót 2013-ban a Kossuth Kiadó követte el.
Ennek a könyvnek nincs hivatalosan elfogadott fülszövege, ezért azt az ismertetőt hoztam el, mellyel a könyvkereskedők internetes oldalaikon népszerűsítik a regényt.

A Forr a bor különös, kétarcú alkotás: egyfelől része Móricz Zsigmond önéletrajzi regénysorozatának, egész életművén végigvonuló "vallomásos" könyvei folyamának egyik darabja, közelebbről a Légy jó mindhalálig szinte közvetlen folytatása, másfelől azon munkái sorozatába tartozik, amelyek – bevallottan balzaci igénnyel – a magyar társadalom teljes összképét igyekeztek felrajzolni, tablóba rendezni. Az egyetlen évben, 1899-ben játszódó mű így egyrészt Nyilas Misi (a Légy jó mindhalálig hőse) érettségi évének bemutatása, benne – nem is titkoltan – az író kisújszállási gimnáziumi éveinek szinte fotografikus hűségű beszámolója, másrészt annak a generációnak a rajza, amely meghatározó lesz majd a húszas-harmincas években, azok mentalitásának, törekvéseinek, emberi minőségének ábrázolása, akik szinte a huszadik század küszöbén "érték" meg, hogy egy-két évtized múlva a társadalom "vezetői" legyenek. A regénynek ez a két "vonala" kitűnően harmonizál egymással, az író pedig – ritka bravúrral – egyszerre tudja az érettségi előtt álló nyolcadikosokat a sokat látott társadalomrajzoló, "kritikai realista" szemével és eszközeivel, valamint a köztük élő, írónak készülő, elhúzódó kamaszkorának kataklizmái közt vergödő Nyilas Misi szemüvegén át látni és láttatni. Az igen sokáig készülő, több részletben, külön is megjelent regényt az író csak 1939-re dolgozta egységes műalkotássá. Általában nem számítják a legjobb Móricz-regények közé, de újabban sokan érveltek amellett, hogy igenis az "első vonalba" tartozik. Az olvasók körében azonban mindenkor népszerű volt. (Legeza Ilona)