A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaland. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 22., péntek

Judith Pollack – Óhaza, Újvilág



   Utak és álmok 1, 2 



   Az eddigiektől eltérően ez egy kicsit rendhagyó bejegyzés lesz. Több okból is. Előszőr is azért, mert egy bejegyzésben írok egy sorozat eddig megjelent két részéről – ritkán szoktam ilyesmit elkövetni. S azért is szokatlan, mert  fura volt a találkozásom a könyvekkel, ugyanis néhány napja a második rész került kezembe (Újvilág) és akkor fedeztem fel, hogy ez tulajdonképpen egy sorozathoz tartozik. De akkor hol van az első rész – mint utóbb kiderült már második kiadásánál tart –, és én még miért nem hallottam róla? (mintha minden megjelenésről tudnék...) A kiadót ismertem, hiszen a gondozásukban jelenik meg Rita Falk Franz Eberhofer, a bajor antirendőr szerfelett mulatságos történeteiről szóló sorozat (apropó, a következő rész mikor?), a szerző neve teljesen ismeretlen volt, de hát Google a barátom, hajrá. 

   Google ez esetben nem segített, legalább is nem úgy, ahogy én szerettem volna, mert találtam ugyan egy Judith Pollack Schneyer nevő szerzőt az Amazonon, de nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az a Judith Pollack nem ez a Judith Pollack, mint ahogy az ajánlásban leledző Deutschtaler Literarische Zeitung sem található sehol, és a könyvek eredetinek feltüntetett német címei (Träume und Wege – In der alten Heimat, 2015 valamint Träume und Wege – In der Neuen Welt, 2019) sem hoznak semmilyen találatot. A logikus következtetés az lenne, hogy akkor egy magyar szerzővel állok szemben, akinek identitását így igyekszik eltitkolni kiadója (vagy akár ő maga), hogy kerülje a magyar szerzőkkel szembeni előítéletet. 
   Nos, akármi is lenne az igazság, a két kötetet három este (és fél éjszaka) alatt olvastam ki, s hozzá kell tennem, hogy ez közel 900 oldalt jelent. A történet családregény, melynek központi alakja Josephine „Josh” Pickerington, és a 19. század első felében kezdődik Angliában, hogy majd a második könyvben a felnőtt Josht követhessük Montanában, ami akkor az amerikai vadnyugatnak számított. 



Óhaza 

Lenyűgöző történet egy fiatal nőről, aki nem hagyja magát letéríteni az álmai felé vezető útról.” 
(Deutschtaler Literarische Zeitung) 

   Josephine „Josh” Pickerington okos, érzékeny fiatal leány, akinek gyermekkora óta nagy vágya, hogy tanítónő lehessen. Ez azonban nem könnyű a XIX. századi Angliában, s Josh számos akadályt kell leküzdjön az álmai beteljesüléséhez vezető úton.  
   A regénytrilógia első részében, az Óhazában a főszereplő elbeszélésében ismerjük meg Josh gyermekkorának és felnőtté válásának történetét, otthona, a jellegzetes angol vidéki kisváros lakóit, életüket s a forradalmi újdonságokat, amelyek bámulatos gyorsasággal alakítják át az évszázadok óta változatlan mindennapokat… 


   Magistra, 2020, 2018 



   A fülszöveg meglehetősen pontosan megfogalmazza, hogy mi is várható a történet első részétől: Josh Pickerington kisasszony gyermekkorát és felnőtté válásának történetét ismerhettem meg, egy olyan gyermek, fiatal nő történetét, aki a kor (ne feledkezzünk meg róla, hogy mindez az 19. század eleji Angliában játszódik) áldozata. Bár nagyon tehetséges, minden kvalitása megvan, hogy álmait követve tanítónő lehessen, a társadalmi követelmények által neki kijelölt út teljesen más, hiszen abban az időben a nők csak nagyon kivételes esetekben tanulhattak tovább az elemi iskola után – már akinek az elemi iskola luxusa is megadatott. 

   A főhősnő életútja mellett a történet tökéletes korkép is arról, hogy milyen volt a 19. századi társadalom, milyenek voltak az elvárások és követelmények, mennyire idegenkedtek az újtól, a fejlődéstől, valamint kitűnő példája az egyház visszahúzó erejének. 
   Josh Pickerington nagyon pozitív hősnő, néha már émelyítően az lenne, ha nem lenne egyben áldozat is. Korának és családjának áldozata, a sors sem kényeztette el, bár szűkölködnie soha nem kellett. Családja és a kor követelményei megakadályozzák továbbtanulását, mikor lehetőség nyilna rá, és harmincon túl Josh ott találja magát egyedül, “szegény Josh”-ként emlegetett vénkisasszonyként, aki csak kívülröl szemléli szűkebb-tágabb családjának boldogságát, miután szinte mindenkiért áldozatokat hozott, és lassan feladja azt az álmát is, hogy valaha is megtalálja a párját. Ekkor gondol egy merészet, és csatlakozik az anglikán egyház missziójához, hogy az amerikai kontinensen tanítónő lehessen egy eldugott kis településen. De ez már a második könyv története. 




Újvilág 


   Az „Utak és álmok” trilógia első részében ("Óhaza") megismert okos, érzékeny fiatal nő, Josh Pickerington otthonát és addigi, békésen eseménytelen életét hátrahagyva Amerikába utazik, hogy az Anglikán Misszió szervezésében tanítónőnek álljon egy vadnyugati kisvárosban. Új, ismeretlen világba érkezik, amely egészen más, mint megszokott, jól ismert angliai otthona – egy kihívásokkal teli, minden napra új élményeket tartogató világ. Josh lelkesen lát munkához, s új barátai – közöttük egy Berlinből kivándorolt német család és egy titokzatos múltú, magányos farkas vadnyugati seriff – segítségével nemcsak a városka életét változtatja meg, de hosszas várakozás után talán a szerelem is rátalál végre… 



   Magistra, 2020 



   A második könyv nyilvánvalóan Josh újvilági kalandjait mutatja be. Kicsit sem rajongok az ilyen vadnyugati történetekért, de be kell vallanom, hogy ez bizony nagyon jó volt. Részletes leírást kaptam a hosszas utazásról Angliából egészen a Montana állambeli Camilla településig, ahol a hősnő lesz a városka első iskolájának tanítőnője. Igazi vadnyugati történet volt telepesekkel, bevándorlókkal, randalírozó banditákkal és egy nagyon fess seriffel. 
   Az ország néhány évvel a polgárháború után van, még mindig fájnak az akkor szerzett sebek, néhányan még mindig reménykednek az aranyból való hirtelen meggazdagodásban, és akkor még ott van az indián őslakosok kérdése is, bár ezt a témát épp csak érintette a szerző. Ez a hely, ahol az angliai „szegény Josh” kivirágzik, otthonra talál és megtalálja önmagát, az életcélját is, bár a honvágy időnként erőt vesz rajta. Ez egy épülő közösség története, úgy, ahogy egy teljesen más világból érkező fiatal nő látja.

   A történet – és ez mindkét részre érvényes – E/1-ben íródott, Josh meséli el a maga történetét, a maga szemszögéből. Nagyon olvasmányos, nagyon részletező, csodálatos nyelvezettel és még csodálatosabb leírásokkal. S ami a legfontosabb: elhittem, hogy mindez így megtörténhetett, annak ellenére, hogy fogalmam sincs mennyire hiteles volt mindaz, amit a szerző például az angol ipari forradalomról, a tömeges kivándorlásról, vagy az amerikai polgárháborúról leírt – annyira azért nem vagyok otthon a témában. Mellőz minden divatos klisét, nem játszik rá arra, hogy erotikával adja el a történetet, mert ebben bizony egy szikra erotika sincs, bár nem iktatja ki a szerelmet a történet egyik részéből sem. Mondhatnám azt is, hogy ez egy régimódi stílusban megírt család- vagy kalandregény, mely felüdülést hozott a sok kortárs romantikus-erotikus sablontörténet után. 
   Bárki is rejtőzne Judith Pollock neve mögött, abba ne hagyja az írást, mert én mindkét történetet nagyon kedveltem, és nagyon várom a trilógia befejező részét. Nálam ez a sorozat a maradandó élmény kategóriában fut. 
   Imádtam, ajánlom!


2018. március 26., hétfő

Mary Jo Putney – A lázadó özvegy



A jó útra tértek testvérisége 2



Március 28-án megjelenik a General Press Könyvkiadó gondozásában Mary Jo Putney legújabb történelmi romantikus regénye A lázadó özvegy.  Callista és Richard a háború kellős közepén talál újra egymásra. Újabb kalandos és izgalmas szerelmes regény vár arra, hogy meghódítsa az olvasók szívét.



Amikor ​1814 nyarán a brit hadsereg bevonul Washingtonba, Callista Brooke-ot, a város köztiszteletben álló varrónőjét végzetes sorscsapás éri. Mindenét elveszíti, amiért eddig küzdött: a megélhetését, a házát, a szeretteit, sőt még az élete is veszélybe kerül. Egy jóképű angol úriember siet a segítségére, és kimenti az erőszakos katonák karmai közül. A védtelen özvegy azonnal felismeri az idegent: Richard Audley az, a halottnak hitt gyermekkori barátja, aki tizenöt éve egyszer már megpróbálta megmenteni őt – de akkor nem járt sikerrel. Most azonban a férfi megfogadja, hogy akár az élete árán is megvédelmezi Callie-t, és elkíséri Baltimore-ba, ahová az asszony a családját küldte a háború elől. A kalandokkal teli, veszélyes út során azonban ráébred, hogy a barátságnál sokkal többet érez a védence iránt, és elhatározza, hogy ráveszi a nőt, térjen vissza vele a közös gyermekkoruk helyszínére, Angliába, ahol új élet vár rájuk.
Mary Jo Putney sorozatának (A jó útra tértek testvérisége) második részében két magányos lélek egymásra találásának lehet tanúja az olvasó, akiket a sorsuk megoldhatatlan dilemma elé állít: kialakulhat-e életre szóló szerelem egy igaz barátságból?


General Press, 2018
Eredeti mű: Mary Jo Putney – Once a Rebel, 2017




A jó utra tértek testvérisége története 1809-ben kezdődött, a napoleoni háborúk idején, mikoris valahol Portugáliában néhány, a másnapi kivégzésre váró angol úriembernek sikerül meglógnia egy véletlenül felfedezett titkos alagúton keresztül. A sorozat részei az ő élettörténetüket mutatja be, főleg azt, hogy mi történt velük miután szerencsésen megszöktek a kivégzés elől.
Ez már a sorozat második része, és az első ismeretében (Az amazon és a katona) fenntartásaim voltak, hogy elolvassam-e vagy sem, mert nem mondanám, hogy azt a könyvet nagyon kedveltem volna.
A második rész cselekménye még 1799-ben kezdődik, ugyanis a történet két főszereplőjének ekkor változik meg gyökeresen az élete. Catherine Callista Booke (a továbbiakban Callie), Lord Stanfield lánya és apja épp egy idős ültetvényeshez készül férjhezadni, valahová az Antillákra. A fiús, rakoncátlan Callie pedig barátjához, a szomszéd birtokon lakó Lord George Gordon Richard Augustus Audleyhoz, Kingston őrgrófjának kicsit sem számító harmadik fiához fordul. Kingston őrgrófjának összesen öt fia van, és ez az információ a későbbiekben fontos lesz, miként az is, hogy miért soroltam fel az illető úriember valamennyi keresztnevét. A szerző Gordonként emlegeti, Callie Richardnak és a hivatalos iratokon George-ként szerepel. Tehát valamennyi név ugyanazt az úriembert takarja, csak miért ne zavarjuk össze az olvasót, ha lehet.
Mikor azt mondom, hogy Callie és Richard barátok, senki ne gondoljon szerelemre és lángoló érzelmekre. Gyermekkoruktól ismerik egymást, rengeteg csínyt követtek el együtt és ők tényleg csak pajtások, s mindketten nagyon fiatalok. És pontosan a fiatalságuk az ami szökésre készteti mindkettejüket, hogy majd Skóciában összeházasodva megmentsék Callie-t az idős ültetvényessel való kényszerházasságtól. Csakhogy nem számolnak az emberi irigységgel és apjaik kegyetlenségével, ugyanis elárulják őket és a két dühös apa a nyomukba ered. Ugye most arra várnál, hogy házasságra kényszerítik őket? Hát nem. Minden halad az eredeti terv szerint, Callie-t apja hazarángatja, Kingston őrgrófja pedig különös kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot, mikor Richardot szabályosan halálra ítéli.
A történet itt ugrik tizenöt évet, és a már felnőtt Richard (aki Gordon és George is, s a portugáliai szökés is megvolt már) megbízást kap, hogy egy főrend rokonát megkeresse az amerikai kontinensen, ahol épp háború dúl az amerikaiak és a britek között. A megkeresendő személyről pedig kiderül, hogy nem más mint maga Callie, aki férje halála után a törvényes örökös elől elmenekült az Antillákról megboldogult férje törvénytelen gyermekeivel. Callie Washingtonban elegáns szalont működtető varrónőként, álnéven él.
S ha azt hiszed, hogy a boldog újratalálkozás hevében megoldódnak a gondjaik, messze jársz az igazságtól, mert még mielőtt visszahajóznának a jó öreg Albionba, részletes betekintést kapunk az 1812-1815 között zajló amerikai-brit háborúba. S a hazatérés utáni életük sem épp csupa cukor és méz az első hónapokban.
Természetesen ismét találkozunk az Elveszett Lordok társaságának néhány tagjával, tehát előnyben vannak azok az olvasók, akik azt a sorozatot is ismerik.
Ezt a történetet lényegesen jobban kedveltem, mint a sorozat első részét. Első sorban azért, mert annak ellenére, hogy fikció, a történet mégis hihető volt, voltak benne valós történelmi események. Kedveltem azért is, mert az események pörögtek. Annyi minden történt a cselekmény során – bár nem egy terjedelmes könyv, hiszen csupán 308 oldal –, hogy egyetlen pillanatig sem lehetett unatkozni, s a szerző minden apró szálat elvarrt, tehát megválaszolatlan kérdés, hiányérzet nem marad a végére. S azért is kedvelhető a történet, mert annak ellenére, hogy egy klasszikus romantikus, Callie és Richard szerelmi története nem nyálas, giccses, habos-babos. Ez két, sokmindenen keresztülment ember egymásratalálása, ez sokkal több egy lángoló érzésnél.
Első sorban a szerző és a klasszikus romantika kedvelőinek ajánlom, de nemcsak, hiszen ez egy nagyon izgalmas történet. De természetesen ízlések és pofonok…



 A sorozatból már megjelent:


General Press, 2017
Once a Soldier, 2016

3. Once a Scoundrel - egyelőre csak angol nyelven olvasható






A könyvben nagy szerepet játszik a baltimore-i csata, ezért a játék is ahhoz kapcsolódik. Hogy könnyebben ráhangolódjon mindenki a könyvre, a csatával kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, amelyeket a turné állomásain találtok majd. Könnyű kis kérdésekre kell válaszolni, amelyre nagyon könnyen megtaláljátok a válaszokat ezen az oldalon.
A helyesen válaszolók között pedig a General Press kiadó által felajánlott 3 példányt sorsolunk ki Mary Jo Putney A lázadó özvegy című könyvéből.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




Melyik fél nyerte meg 1814-ben baltimore-i csatát? Amerika, vagy Anglia?








03/26 Betonka szerint a világ...
03/27 Dreamworld

2018. február 2., péntek

Monica McCarty - Az Újonc

A Felföld rettegett fiai 6

William ​Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…
A forrófejű és vakmerő Kenneth Sutherlandre élete legnagyobb kihívása vár: be akar kerülni Robert the Bruce rettegett felföldi harcosainak a sorába. Az épp az idő tájt megrendezett Felföldi Játékok erre remek lehetőséget is kínálnak. A siker kapujában, egy védtelen – és meglehetősen buja – pillanatban, az istálló mélyén azonban rabul ejti őt egy ártatlan női szempár, és képtelen lesz kiűzni a fejéből…
Nincs ezzel másként ama ártatlan szempár birtokosa, Lady Mary sem, aki úgy érzi, a férfi teljesen megbabonázta. A férje kivégzését követően igyekezett jóformán láthatatlanná válni, nehogy felhívja magára a bosszúszomjas angol király figyelmét, de az istállóban látottaktól igencsak felforr a vére. Úgy határoz, egyetlen éjszakára hagyja magát elcsábítani – csupán egyetlen forró éj, mindenféle ígéretek, kötöttségek nélkül. A harcos csókját megízlelve azonban rájön: ennél többre vágyik. De vajon megkaphatja azt, amit akar: Kenneth szívét?
A Felföld rettegett fiai-sorozat hatodik kötetét tartja kezében az olvasó: a harcosok és szerelmeik történetei folytatódnak.


General Press, 2017
Eredeti mű: Monica McCarty – The Recruit, 2012


Valahányszor ez a sorozat kerül szóba, mindig az jut eszembe – és általában el is mondon, le is írom –, hogy hosszú ideig félretettem, mert egyszerűen nem tudtam túlrágni magam a második részen. Pedig csak a megfelelő pillanatra kellett várni, amikoris minden további gond nélkül végigolvastam a sorozat valamennyi magyar nyelven megjelent kötetét.
A sorozat tizenkét részből áll, amihez még hozzáadódik két kiegészítő novella is. Magyar nyelven a hatodik résznél tartunk, reményeim szerint idén valamikor a hetedik is megjelenik. Természetesen ez nem egy benfentes információ, csupán annyit tudok, hogy az első félévben nem – de ezt mindenki tudja, hiszen a kiadó közzétette az első félévre szóló megjelenési naptárját. De ez ne keserítse el a sorozat rajongóit, hiszen tavaly is augusztusban jött Az Újonc.
A Felföld rettegett fiai olvasói tudják már miről szól ez a sorozat, és azt is, hogy érdemes elolvasni a könyv végén levő szerzői jegyzetet, mert fontos információkat tartalmaz. Például a szerző elmondja, hogy a könyvben szereplő események közül melyek azok, amelyek megfelelnek a történelmi valóságnak és melyek csupán írói fantáziája szüleményei, és ez érvényes a szereplőkre is. Mert ugye ez egy klasszikus romantikus történet, mely a 14. század Skóciájában játszódik, és a központjában a skótok függetlenségi harca áll. Vannak nemzetek, melyek szinte egész egzisztenciájukat függetlenségi harcokban töltötték. A skót ilyen, és most sem adja fel.
Azt már tudjuk, hogy William Wallace, a skótok nagy szabadságharcosa halott, és Skócia angol fenhatóság alatt van. A trónkövetelő király pedig a legjobb harcosokat gyűjti maga köré, alig néhány személyes titkos hadsereget hozva létre, mely segítségével szeretné visszaszerezni a trónt. A titkos hadsereg annyira titkos, hogy szinte mindenki róla beszél. Egyesek azért, hogy leleplezzék az árulóknak minősített tagokat, ami természetesen nem egyszerű dolog, hiszen a harcosok álnevet használnak és álnevük utal arra a kiemelkedő tulajdonságukra, képességükre, ami miatt ennek az elít csoportosulásnak a tagjai lehettek. Mások azért beszélnek róla, mert tagjai szeretnének lenni, ami szintén nem egyszerű dolog.
Az Újonc egy ilyen taggá válás története, bőven megfűszerezve izgalommal, pörgős cselekménnyel, romantikával és bizony pikáns jelenetekel is, mert a szerző nem megy a szomszédba egy kis erotikáért sem.
Az “Újonccal”, azaz Kenneth Sutherlanddal már a sorozat előző részében is találkozhattunk. Kicsit összeférhetetlen, kicsit gonosz, de nagyon szerethető és még annál is férfiasabb. Mint ahogy a titkos különítmény valamennyi tagja: szívdobogtatóan dögösek, jellemük acél, férfiasságuk átlagon felüli, ahogy a termetük is, és természetesen nagy lepedőakrobaták. Bocsánat, ezt rosszul mondtam, hiszen sokszor még az ágyig sem jutnak el. S természetesen magukon viselik plaidjük mind a kilenc yardját, ami még izgalmasabbá teszi őket a jelenkor lelkes olvasói szemében.
Visszatérve a hősünkre, hát ő is egy ilyen tipikusan vonzó skót, egészségesen nagy önbizalommal úgy férfiúi, mint harcosi képeségeit illetően és álma-vágya, hogy ennek a különleges csapatnak a tagja lehessen. S természetesen jár hozzá egy nemes skót hölgy is – nem mindig a legfeltűnőbb fajtából –, aki majd a szívét megdobogtatja, sőt végleg elrabolja. Zárójelként megjegyzem, hogy ebben a sorozatban lassan mindenki rokon lesz mindenkivel, de nem fogom most a szereplők és klánok közötti rokoni kapcsolatokat boncolgatni, mert arra rámegy az egész nap.
Kenneth Southerland és Lady Mary történetének természetesen jó vége lesz, de amíg eljutunk a boldog végkifejletig bizony bőven van izgalmakban részünk. A cselekmény pörög és egy kicsit sem unalmas, annak ellenére, hogy azért már ennyi rész után bizonyos sablonosságot is fel lehet fedezni a történetben, például a szerelmesek soha nem lehetnek csak úgy símán egymáséi, azért előzőleg keményen meg kell harcolni, lehetőség szerint az angolokkal, és természetesen az ügy érdekében be kell veti a titkos csapattársakból is néhányat.
Kedveltem a történetet, néhol még meg is mosolyogtatott, és lelkesen várom a folytatásait – remélem nem hiába –, nagy valószínűség szerint ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül.
Ajánlom első sorban a sorozat szerelemeseinek, valamint azoknak, akik kedvelik a klasszikus romantikus történeteket, a skótokat és az izgalmakkal társított romantikát. De természetesen ízlések és pofonok…


 A sorozatból magyar nyelven már megjelent:


1. A Harcos, 2014
The Chief, 2010

2. A Sólyom, 2014
The Hawk, 2010

3. Az Őrszem, 2015
The Ranger, 2010

4. A Vipera, 2016
The Viper, 2011

5. A Szent, 2016
The Saint, 2012



2017. június 30., péntek

Hóvégi klasszikus: Alexandre Dumas - A fekete tulipán

"A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére - nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett.
Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen.
De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra (...).
Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt."
A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát.
Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában. (Európa Kiadó)

Egyike kedvenc könyveimnek és pontosan ezért nehéz is elfogulatlanul beszélnem/írnom róla, annak ellenére, hogy a történetet már többször is elolvastam.
Szerencsés ötvözete a valós történelmi eseményeknek és a fikciónak, hiszen az Orániai Vilmoshoz kapcsolódó események a valóságban is megtörténtek és szerves részei a mai Hollandia történelmének. Sőt! Ezeket az eseményeket a szerző az olvasmányos verzióban tárja az olvasól elé, valóságban a történések lefolyása sokkal durvább volt.
És a fikció: Cornelius van Baerle és Rosa szerelmének története, a fekete tulipán, amit Cornelius a börtönben nemesít és a pályázatra szán, valamit a gubanc, ami az értékes virághagymák okoznak. A fekete tulipán a modern kor találmánya, a 17. században és még Dumas idejében is csak álmodtak róla, mint elérhetetlen egzotikumról.
S ami csodálatos benne az, hogy Dumas nem ismétel. A legkisebb hasonlóság sincs A fekete tulipán és más művei között (Monte Cristo grófja vagy A három testőr), legalábbis a történet, a helyszín, a szereplők megformálása, a történelmi események szempontjából nincs. Mert stílusában azért a megszokott romantikus, kalandos és lebilincselő, bár sokkal rövidebb mint Dumas más regényei.
Csodálatos romantikus kalandregény amely az emberi érzelmek és tulajdonságok teljes skáláját felvonultatja szereplőin keresztül, a szerelemtől a gyűlöletig, az irigységtől a kapzsiságig.
És kéretik nem összetéveszteni a hasonló című filmmel, mert ez a történet, nem az a történet. A címen kívül az ég adta világon semmi közük egymáshoz.
Meg az ízlések és a pofonok…

A fekete tulipán izgalmas történetét. A regény cselekménye Hollandiában, Orániai Vilmos korába vezeti el olvasóit. Valóságos történelmi keretben beszéli el fantázia szülte hőseinek megindító szerelmét. A tulipánimádó Cornelius van Baerle hiába próbál a békés tudományok világába menekülni – utoléri a politikai ármány és az emberi irigység. S hogy sikerül-e elhárítani a fenyegető tragédiát? Annyit mindenesetre elárulunk, hogy az olvasó bízhat Dumas igazságszeretetében, optimizmusában. (Moly)

Eredeti mű: Alexandre Dumas – La tulipe noire, 1850
Magyar nyelven először az Athenaeum Kiadónál jelent meg 1916-ban, és további 12 kiadást ért meg. Legutóbb az Európa Kiadó foglalkozott vele 2012-ben, de valamennyi kiadás az eredeti, Hevesi Sándor-féle fordítást tartalmazza.


2017. június 2., péntek

Laurie Grant - Holló és hattyú

Széphistória 2


VIII. Henrik király függetleníti az angol egyházat a pápai fennhatóságtól, és bezáratja a kolostorokat. A templomok kincseit az állami kincstárba szállítják, az egyházi birtokokat, épületeket eladják. Kyloe kolostorának kápolnájában aranyhajú, fiatal apácanövendék virraszt a haldokló rendfőnöknő mellett. Társai szétszéledtek, s ő egyedül maradva tanácstalanul néz a jövő elé. Így talál rá a király lovagja, Sir Miles Raven, aki azért jött, hogy birtokba vegye új tulajdonát, s a kolostor helyén ragyogó palotát építtessen…

Gillian Mallory, az ifjú apácanövendék életébe végzetes változást hoz VIII. Henrik döntése, amellyel a király az anglikán egyház fejének nyilvánítja magát, s feloszlatja a kolostorokat. Gillian azon a napon szembesül a kyloe-i kolostor új tulajdonosával, amelyen védelmezője és apátnője, Benigna anya örökre lehunyja a szemét. Sir Miles Raven, az ifjú földesúr elragadónak tartja a csodaszép, fiatal lányt, s elhatározza, hogy segít neki eligazodni a számára ismeretlen, világi életben. Igaz, nem csak részvétet érez iránta…


Harlequin Magyarország, 2017, 2012, 2002
Eredeti mű: Laurie Grant – The Raven and the Swan, 1994


Nem tévedés, ez a könyv már kétszer megjelent ugyanannak a kiadónak gondozásában, először 2002-ben nyomtatásban, majd e-könyvben is 2012-ben. Ezért van két fülszövege és három borítója – bár a Molyon négy szerepel ebből is. S történik ez azért, mert a Harlequin Kiadó úgy döntött ismét kiadja az anno megjelent Széphistória történeteket tetszetősebb borítóval. Tehát nemcsak Nora Roberts írásait adják el a gyanútlan olvasónak sokadszorra, hanem a Széphistória történeteket is.
Amikor a kiadó oldalán megjelent a szavazás, hogy ki mit olvasna szívesebben: kisvárosi családregényt, new adult írást, krimit vagy történelmi romantikust, azt gondoltam majd a nyertes kategóriából sűrübben jelentetnek meg könyveket, de semmiképpen nem az ismétlés jutott az eszembe. De azért ennek van egy jó oldala is: a fanatikus gyűjtők pótolhatják a hiányzó példányokat. A Széphistória sorozat első ilyene márciusban jelent meg: Louisa Rawlings - Cselszövések hálójában. Ha a séma folytatódik, akkor legközelebb három hónap múlva, szeptemberben kapunk újabb Széphistória-reloaded történetet.
Holló és hattyú… klasszikus romantikus némi történelmi feltéttel, hiszen a történet alapja valós történelmi eseményekre támaszkodik. Ugyanis VIII. Henrik valóban feloszlatta a kolostorokat uralkodásának egy pontján. Az épületek és a hozzájuk tartoző birtokok a korabeli nemesség kezébe került, ezzel káoszt és elégedetlenséget szülve a klérus tagjai között, valamint a lakosság egy részében, melyek a későbbi zavargásokhoz vezettek.
Gillian Mallory, zárdai nevén Ancilla nővér, egy ilyen eladományozott kolostorban apácanövendék, míg mennie nem kell, mert az új tulajdonos, Sir Miles Raven (raven, mint holló) szeretné birtokba venni a frissen szerzett épületet. S majd az is kiderül, hogy a zárdából menesztett hölgy nem is földönfutó, csupán erős kézzel kellene visszavennie családja birtoka fölötti irányítást.
Ez kettejük szerelmének története, izgalommal, intrikákkal és bizony még némi erotikával is fűszerezve.
A történet nemcsak kettejükről szól, hanem meglehetősen részletes képet kapunk a 16. századi udvari erkölcsről és VIII. Henrik viselt dolgairól – róla azért mindenki tudja, hogy az átlagnál több feleséget fogyasztott és meglehetősen sajátos módon szabadult meg tőlük, mikor rájuk unt. Továbbá képben leszünk a zavargásokkal is melyeket a kolostorok megszünése iránti engedetlenség szült. Ezek a zavargások természetesen nem maradnak megtorlatlanul, és ez újabb izgalmakat adnak a történethez, még mielőtt eljutnánk – mindenki megelégedésére – a boldog végkifejlethez.
Semmiképpen nem az a klasszikus romantikus történet, amikhez az utóbbi években hozzászoktatott a könyvkiadás (lásd Julia Quinn, Lisa Kleypas, Stephanie Laurens, stb.), kezdve azzal, hogy a történet a 16. században játszódik és valós történelmi eseményekre támaszkodik. Ennek ellenére mindenképpen megér egy próbát, főleg a klasszikus romantikus írások kedvelőinek. S természetesen az ízlések, meg a pofonok.



2017. február 21., kedd

Karen Hawkins - A makrancos hercegnő

Hurst amulett 4.


Michael Hurst, a híres egyiptológus leghőbb vágya, hogy megtalálja az ősi családi amulettet. Amikor a különc felfedező rájön, hogy az ereklye Skóciában lehet, úgy dönt, nélkülözhetetlen, ám kissé házsártos munkatársával, Jane Smythe-Haughtonnal együtt odautazik. A mindig magabiztos lányt alaposan felkavarja az utazás gondolata, és ahogy közelednek úti céljuk, a vadregényes Barra szigete felé, egyre különösebben kezd viselkedni. Kísértik a múltja árnyai, és a jóképű munkaadója iránti vonzalmát sem tudja többé elfojtani. 
Miközben a családi ereklye után nyomoznak, a férfi is rádöbben, hogy Jane többet jelent számára egy megbízható munkatársnál. Az amulettre azonban mások is fenik a fogukat. Vajon Jane és Michael még azelőtt megtalálják a kincset, hogy az illetéktelen kezekbe kerülne? És megfejtik-e életük másik nagy rejtélyét, hogy mit is éreznek valójában egymás iránt?

General Press, 2017
Eredeti mű: Karen Hawkins – The Taming of a Scottish Princess, Pocket Books, 2012


“– Mitől olyan derűs ön mindig? – kérdezte Michael bosszúsan.
– Mert ez idegesíti önt – mosolygott angyalian Jane –, és én csak azért élek, hogy önt idegesítsem.
– Boszorka.
– Goromba fráter.”
Karen Hawkins – A makrancos hercegnő, General Press, 2017

Körülbelül ez a stílus jellemzi Michael Hurst és Jane Smythe-Haughton kapcsolatát a Hurst amulett sorozat negyedik könyvében.
Igen elérkeztünk a végéhez, bár van még egy “előzmény-történet”, a bizonyos 0. rész Much Ado About Marriage, ami I. Erzsébet idejében játszódik és akkor kezdődik az amulett története, nem valószínű, hogy azt valaha is magyar nyelven olvasni fogjuk. Bár ki tudja…?
Ha az előző három részben csak utalások voltak az amulettre és mindenki annak keresésének rendelte alá magát – most végre megismerhetjük magát a nagy felfedezőt és munkatársát is, hiszen az előző részekben csak utalások voltak rájuk, vagy a fejezetek elején közzétett napló- vagy levélrészleteken keresztül állhattunk kapcsolatban velük.
Ez a rész nem is annyira Michael Hurst története, hiszen, ha közvetve is, róla szinte mindent tudnak azok aki a sorozat valamennyi részét ismerik. Ez Jane múltja és jelene, mert mit tesz a véletlen ördöge, a térkép – melynek részeit az előző könyvekben szerezték meg – az amulett helyét Barra szigetén jelöli meg, azon a szigeten, ahonnan Jane (valamikor Jennet) származik, és ahonan 16 évesen kaladra vágyva elszökött… hátrahagyva a klánt, a címet, a vagyont és az egész múltját.
Ide jön most vissza Michael Hurst társaságában, akivel már négy éve együtt dolgozik. Ugye, amikor az előző részről írtam (A veszély vonzásában), pont egy olyan naplórészletet idéztem be kedvcsinálónak amikor Jane érzéki táncot lejt az őket fogva tartó szúfinak, hogy elbűvölje és szabadulásukat elősegítse. Nos azt a táncot ebben a részben többször is felemlegetik… elrettentő példaként.
Akár a sorozat előző részei, ez is Skóciában játszódik, hiszen Barra szigete a Külső Hebridák részeként Skóciához tartozik. Valóságban is létezik, mi több, a szigethez kapcsolódó és a könyvben elhangzó elnevezések is valóságosak (Castlebay, Eoligarry) és nem a szerző által alkotott fikció.
Nem túl izgalmas, de fölöttébb szórakoztató klasszikus romantikus történet, kiszámítható végkifejlettel. Ebben a részben igazán megcsillan a szerző humora a két főhős évődésén keresztül. Merem állítani, hogy a kiszámítható végkifejlet ellenére volt néhány meglepetés benne és talán ez volt a sorozat legszórakoztatóbb kötete. Legalábbis a számomra. De hát ízlések és pofonok…
Hogy a MacLean átok és Hurst amulett sorozatok után lesz-e jövőre is (vagy akár az idén is, mert miért is ne?) Karen Hawkins könyv a kiadónál,  nem tudom. A szerzőnek még vannak klasszikus romantikus sorozatai, önálló regényei is, tehát minden lehetséges. Én szeretném… Lécci…
Ja, és igen, megtalálják és igen, bűvös. Az amulett, mi más?

A sorozat előző részei a General Press Kiadótól:

1. Kincsvadászok, 2014
One Night in Scotland

2. Olthatatlan szenvedély, 2015
Scandal in Scotland

A Most Dangerous Profession


Much Ado About Marriage
- a könyv amit a Hurst amulett sorozat 0. részének, előzményének, valamint a MacLean átok sorozat hatodikjának sorolnak be. Magyar nyelven nem jelent meg... még...



2017. január 24., kedd

J. A. Redmerski - Megölni Sarait

Gyilkosok társaságában 1


Új ​​történet A soha határa szerzőjétől! 
Megérkezett J. A. Redmerskinek, a New York Times, a USA Today és a Wall Street Journal bestseller szerzőjének új bűnügyi sorozata, a Gyilkosok társaságában első kötete. A Megölni Sarait fordulatos, izgalmas, veszélyes helyzetekkel és a határokat feszegető főhősökkel teli regény. 
Sarai mindössze tizennégy éves volt, amikor édesanyja kiszakította az általa ismert világból, hogy attól kezdve egy kegyetlen drogbáró mellett éljen Mexikóban. Idővel a lány elfelejtette, milyen a normális élet, ám sosem adta fel a reményt, hogy egy napon elszökhet a telepről, ahol az elmúlt kilenc évben fogva tartották. 
Victor hidegvérű bérgyilkos, aki Saraihoz hasonlóan, kiskora óta mással sem találkozik, csak halállal és erőszakkal. Mikor a telepre érkezik, Sarai meglátja a férfiban a lehetőséget a szökésre. Ám a dolgok nem a terve szerint alakulnak, és a lány egyik veszélyes férfi karmai közül a másik szorításába kerül. 
Menekülés közben Victor egyre kevésbé hallgat az ösztöneire, és úgy dönt, segít Sarainak. Ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Victor azon kapja magát, hogy bármire képes azért, hogy megóvja a lány életét, akár még a testvérével, Niklasszal való kapcsolatát is feláldozná, aki mostanra – csak úgy, mint mindenki – holtan akarja látni Sarait. 
Ahogy Victor és Sarai lassan megtanulnak bízni egymásban, a köztük lévő különös vonzódás pedig erősödik. Ám lehet, hogy végül tapasztalata sem lesz elég, hogy megmentse a lányt, mivel az olyan hatással van a férfira, ami a saját halálához vezethet. 
Merülj el az izgalmakkal és veszélyes helyzetekkel teli történetben!

Könyvmolyképző Kiadó, 2016
Eredeti mű: J. A. Redmerski – Killing Sarai, CreateSpace, Washinhton, 2013


Az első könyvem a szerzőtől. Nem, nem olvastam a közkézen forgó A soha határa sorozatát, bár el kell mondanom, hogy megpróbáltam, de túl hosszan ment az a busz...
Egy ekkora nagy és szinte mindent eláruló fülszöveg után mit lehet még mondani a könyvről?
Például azt, hogy hat részes sorozat első könyve, tehát lesz mit és mire várni, míg a kedvelői a végére jutnak – értem ezen azokat, akik nem vállalják be az angol nyelvű változat olvasását.
Kizárólag pozitív kritikákat olvastam a könyvről és tulajdonképpen ez volt az oka, hogy végülis belefogtam. Annyira azért jó nem volt, mint, ahogy mások mondták/írták. S ha őszinte akarok lenni, akkor egyáltalán nem voltam elragadtatva tőle.
Izgalmas volt, pörgős… és itt jön a de: kissé túlmisztifikált a Rend és annak szerepe, tevékenysége. S nemcsak túlmisztifikált, hanem enyhén zavaros is. Kicsoda-micsoda is az a Rend amihez a főszereplő Victor és tertvére Niklas tartozik nem igazán derül ki, csak halvány utalások vannak rá. Egy bizonyos: nem unatkozó háziasszonyok vasárnapi teadélutánja, mert rendelésre “takarítanak” – s nemcsak, mert tevékenységük skálája terjedelmes és érintőlegesen sincs köze a törvényességhez –, természetesen anyagiak ellenében teszik mindezt. S ez a Rend nem is újkeletű, hiszen a két férfi családilag kapcsolódik hozzá, szüleik is a Rend tagjai voltak – amolyan örökletes dolog lehet, és egy olyan hely, ahol felsőbb parancsra a családtagok egymást is félreteszik az útból..
Természetesen szerelem is van a történetben, vagy ha nem is igazándiból szerelem, de vágy, vonzalom mindenképpen a két főhős, Sarai és Victor között. Ennek megfelelően némi erotika is fűszerezi a történéseket, mi több, néhol enyhe perverzitásba hajlóan.
S nemcsak vágy és erotika van a történetben, hanem erőszak is bőven, drog, emberrablás és -kereskedelem, szólval egy rendes kis alvilági történet, ahol egyformán szerepet kapnak a bűnözők és a büntetésosztók - bár ezt a "büntetésosztó" kifejezést nem szószerint kell érteni, hiszen egyik bűnöző bünteti a másikat rendelésre... vagy csak.
Helyenként kicsit elkapkodott, vannak dolgok amik nem igazán tiszták és passzolnak össze. Például Victor és Niklas annyit hazudik mindenkinek és egymásnak is, hogy egy adott ponton túl már követni sem lehetett ki, mit és kinek mond, és főleg miért. Vagy Victor a frissen megmentett Sarait csak úgy magával viszi a Rend által kiosztott következő bevetésre, mert Sarai ezt akarja. Azt azért megnézném, hogy melyik “takarítólegény” visz magával egy dilettánst egy meglehetősen veszélyes akcióra, csak úgy, mert a hölgyemény úgy akarja, főleg, ha profi alternatívája is van.
Nekem egyszer olvasós marad, s még meggondolom a folytatásait – ha egyáltalán megjelennek majd magyar nyelven, hiszen a könyvkiadásban soha semmire nem lehet mérget venni.
De hát ízlések és pofonok…



A sorozat további, angol nyelvű részei (lehet reménykedni és érdeklődni a kiadónál)


2. Reviving Isabel

3. The Swan and theJackal

4. Seeds od Iniquity

5. The Black Wolf

6. Behind the Hands That Kill