Elizabeth Hoyt – A gyönyör hercege

Maiden Lane 11

   A General Press Kiadó gondozásában immár a 11. regény jelent meg Elizabeth Hoyt nagy sikerű Maiden Lane sorozatából. A St. Giles utcáin játszódó történet főszereplői ezúttal a király titkos fegyvere, Hugh Fitzroy, Kyle hercege és az álruhában, információkkal és titkokkal kereskedő Alf, aki maga is kész talány.

   A veszély karmai elől...

   Bátor, merész és lefegyverzően jóképű. Hugh Fitzroy, Kyle hercege a király titkos fegyvere, akit a Káosz Urainak legyőzésére küldtek, egy londoni sikátorban azonban mégis ő szorul védelemre. Egy rejtélyes alak egy férfi merészségével és egy nő kecsességével száll szembe az orgyilkosokkal.

   ...a vágy markába

   Magabiztos, okos és független. Alf a legkevésbé sem védtelen nő; nappal álruhát ölt, információkkal és titkokkal kereskedik, hogy St. Giles utcáin életben maradjon, éjszaka pedig ő a városrész hírhedt kísértete, az álarcos igazságosztó. A csábításnak azonban még ő sem tud ellenállni.

   General Press, 2021

   Eredeti cím: Duke of Pleasure

   Megrendelhető

   Nem lenne szabad nekem erről a könyvről írnom, mert elfogult vagyok. Úgy a szerzővel, mint a szorozattal szemben is. Első pillanattól imádtam a Maiden Lane történeteit, és nekem az év fénypontja, amikor egy-egy újabb kötet megjelenik. Sajnos ennek már nem sokáig fogok örülni, mert ez már a tizenegyedik rész, a szerző pedig a tizenkettedikkel lezárta a sorozatot.

   A történet főhősei sem voltak ismeretlenek a számomra. Alf, az utcagyerek, már több részben is feltűnt epizodikusan, a sorozat előző része pedig már megismertetett Kyle hercegével, sőt a cselekmény motorjával is, hiszen a Káosz Urai nevezetű dekadens és perverz társaság már az előző részben is szerepelt mellékszálként. Most viszont főszerepet kapnak.

   Hugh Fitzroy, Kyle hercege, nem csak a király titkos fegyvere, hanem egyike a király balkézről született gyermekeinek. Az egyetlen, akit valamilyen formában el is ismert, annak ellenére, hogy anyja annak idején nem az arisztokrácia tagja volt, hanem egy ünnepelt színésznő. Őt bízza meg a király, hogy a Káosz Urai nevű, nemesekből álló társaság tagjait leplezze le, és számolja fel azt a társaságot, mely a parafíliák szinte teljes palettáját felvonultatja dekadens összejövetelein. A pedofíliától egészen az emberi áldozatokig.

   Namármost... Kyle hercege özvegy, van két fia, sőt menyasszonya is, egy szintén özvegy Lady, aki néhai felesége legjobb barátnője volt. Csakhogy a nyomozáshoz nem a Lady segítségére van szüksége – bár szó, ami szó, a Lady sem egy nyafka mimóza, hanem meglehetősen talpraesett –, hanem Alféra. Ők ketten már nem először találkoznának, hiszen Alf információval kereskedik, kiterjedt alvilági kapcsolatai, és természetesen ellenségei vannak. S mint kiderült, az ellenségek közösek a herceggel is.

   Több rész olvasása után is elmondtam, leírtam, hogy nekem nagyon hiányzott a St. Giles-i kísértet. Nos, visszatért. Meglepő, hogy ki vállalja fel ezt a szerepet, de sajnos már nem annyira titokzatos, mintha egy hangyányit megkopott volna az a misztikum, ami körbevette. S azt sem pontoztam, hogy már a fülszöveg lelövi a poént.

   Minden vélt vagy valós hiányossága ellenére a sorozat iránti imádatom töretlen, tehát ezt a részt is nagyon kedveltem. S ahogyan ezt már megszoktuk, a fejezetek elejéről sem hiányzik a megszokott meserészlet, mely majd a történettel együtt ér véget. S akárcsak eddig, finoman felvezetődik a következő – sajnos az utolsó – történet is, legalább is a két főszereplő személyében biztosak lehetünk majd. Annyit elmondok, hogy egy újabb herceg lesz, egy újabb titokzatos figura, aki most először kapott helyet a történetben. Egész Angliában nincs annyi herceg és más főrend, mint ebben a sorozatban.

   Bár egy sorozat része, kis jóindulattal önálló történetként is olvasható, de kár lenne kihagyni az előző részeket, különösen azoknak, akik kedvelik az ilyen klasszikus romantikus történeteket.

   Izgalmas volt, volt benne konfliktus és meglepetés bőven, s bár kiszámítható a végkifejlet, ez nem volt zavaró. A herceg és az utcafiú kapcsolata pont annyira volt érzéki, amennyire kellett ahhoz, hogy ne menjen át a mostanság divatos írott pornográfiába. Igen, azt mondtam a herceg és az utcafiú kapcsolata. De kicsoda valójában Alf? Nos, ezt a poént én biztosan nem fogom lelőni.

   Imádtam. Ennyi.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

A sötétség hercege (Maiden Lane 6)

Egy ágyban a szörnyeteggel (Maiden Lane 7)

Szívembe zárva (Maiden Lane 8)

Édes csábító (Maiden Lane 9)

A bűn hercege (Maiden Lane 10)

   A gyönyör hercege az 1742-es Londonban játszódik. Mostani blogturnénk valamennyi állomásán olyan emberek neveit keressük, akik ehhez az időszakhoz köthetőek. A feladat a leírás alapján kitalálni és a rafflecopter megfelelő sorába beírni az urak teljes neveit.

   (Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 Az Egyesült Királyság első miniszterelnöke, aki 1742.02.11-ig töltötte be e tisztséget. 

a Rafflecopter giveaway

06.28. – Betonka szerint a világ

06.30. – Angelika blogja

07.02. – Dreamworld

07.04. – Könyvvilág

07.06. – Olvasónapló

Elizabeth Hoyt – A bűn hercege

 Maiden Lane 10

"Mindenkinek, akivel előfordult, hogy reménytelenül beleszeretett... a rosszfiúba."

   Mi hajlamosak vagyunk kicsit beleszeretni a rosszfiúkba, tehát ezzel a szerzői ajánlással indítjuk útjára Elizabeth Hoyt A bűn hercege című könyvének blogturnéját, és ismét elmerülünk a Maiden Lane sorozat és a 18. századi London dekadens világában.

   Tartsatok velünk és ne felejtsetek el játszani nyereményjátékunkon!

   EGY BŰNÖS FÉRFI
   Halálosan jóképű. Hiú. Lelkiismeretlen. Valentine Napier, Montgomery hercege mindent megtesz azért, hogy az irányítása alatt tartsa az embereket, és ennek érdekében még a zsarolástól sem riad vissza. A száműzetésből hazatérve egyetlen cél vezérli: bosszút akar állni azokon, akik ártottak neki. Ám a tervét keresztülhúzhatja az, amit az otthonában talál.

   EGY BECSÜLETES NŐ

   A házasságon kívül született házvezetőnő, Bridget Crumb ravasz, okos és mindenekfelett hűséges. Amikor Montgomery hercege megzsarolja az arisztokrata származású anyját, Bridget a főúr szolgálatába áll, hogy felkutassa a terhelő bizonyítékot – ám valami sokkal veszélyesebbre bukkan.

   EGY TITOK, AMELY MINDKETTEJÜKET TÖNKRETEHETI
   Montgomery hercegét teljesen elvarázsolja a megtévesztően pedáns – és meglepően szellemes – kémnő. Bridget pedig hiába próbálkozik, nem tud ellenállni a herceg sármjának. Az akaratok viadala közben azonban rá kell jönniük, hogy mindketten titkokat őriznek, és egyikük sem olyan becstelen, és nem is olyan ártatlan, mint amilyennek tűnik…

   General Press, 2020

   Eredeti cím: Duke of Sin, 2016

   Megrendelhető

   Elfogult vagyok ha Elizabeth Hoyt könyveiről van szó. Első sorban azért, mert kedvelem a klasszikus (történelmi) romantikusokat, kedvelem a szerző stílusát és nagy rajongója vagyok a Maiden Lane sorozatnak. A bűn hercege a sorozat tizedik része, s nagy sajnálatomra – gondolom ezzel nem vagyok egyedül – már csak két rész maradt a sorozatból. De a jó hír az, hogy azóta a szerző egy új sorozaton dolgozik, melynek első része már meg is jelent angol nyelven, a második az idénre várható, és remélem valamikor mi is olvasni fogjuk (minél hamarabb, annál jobb).

   Jó ideje kiváncsi vagyok erre a történetre (is), mert mindkét főszereplője meglehetősen érdekes figura. És nem is ismeretlenek, hiszen mindketten legelőször a sorozat ötödik részében jelennek meg először: Bridget Crumb a St. John háztartás talpraesett házvezetőnőjeként, Montgomery hercege pedig az excentrikus arisztokrata, aki Asa Makepiece-nek ajánlja fel anyagi segítségét, amikor a Harte Vigadója porig ég. S valamilyen formában azóta is jelen voltak a népes Maiden Lane szereplők családjában. Aki figyelemmel kíséri a sorozat történéseit, az pontosan tudja, hogyan: Bridget Crumb diszkréten, szinte észrevétlenül, Montgomery hercege viszont annál nagyobb felhajtással, minek következtében joggal mondhatta magának London a legelvetemültebb gazembere címet. Bár már az előző részben egy háztartásban tartózkodnak, hiszen Bridget már a herceg házvezetőnője, nyilvánvaló volt, hogy kettejük nagy összecsapása erre a tizedik részre maradt. És nem kellett csalódnom, mert amit ezek ketten letekertek, az nem szikrázott, hanem egy egész tüzijátékkal felért.

   Montgomery hercege elméletileg száműzetésben van. Gyakorlatilag saját tervezésű házának – a Hermész-ház – titkos szobájában bújkál, mert:

"... csak azért egyezett bele, hogy száműzzék Angliából, mert az a nyomorult Wakefield – egy nagyképű államférfi, aki túlságosan is fontosnak képzeli magát –, azzal fenyegetőzött, hogy különben vádat emeltet Val ellen emberrablásért. Csak mert egyetlenegyszer elrabolta a húgát. Vagy kétszer. Talán háromszor. Hát számít ez? Végül is nem esett bántódása..."

   Most pedig elő kell bújnia rejtekhelyéről, hiszen hírt kap arról, hogy féltestvére Asa Makepiece-szel készül házasságot kötni, neki pedig azt meg kell akadályoznia. Ahhoz, hogy szabadon járhasson-kelhessen rehabilitálnia kell nevét, amit csakis a tőle megszokott módon tesz meg: zsarolással. S ez esetben nagyon magas helyre céloz, ami lehetővé teszi egy új szereplő megjelenését is, természetesen egy újabb herceg kerül képbe mellékszereplőként, annyira jól, hogy a sorozat zárókötete majd az ő története lesz. Azt hiszem az egész Egyesült Királyságban nincs annyi herceg, mint amennyi ebben a sorozatban volt.

   Hoyt főhőseiről nagy általánosságban elmondható, hogy nem szép emberek. Sem a férfiak, sem a nők nem a fizikai szépségükkel tűnnek ki, hanem a személyiségükkel. Ritka az, amikor valamelyik szereplője kimondottan szépség. Most szakít ezzel a szokással, és Montgomery hercege a legdögösebb fickó, akit valaha is hátán hordott a föld, mintha a velejéig romlott természetét az angyalian szép külsővel akarná kompenzálni a szerző. És Valentine Napier, Montgomery hercege szeret meztelenkedni, amivel meglehetősen irritálja komoly és kötelességtudó házvezetőnőjét. 
   S nemcsak ezzel bosszantja a szerinte prűd házvezetőnőt, hanem azzal is, ami neki a lételeme, azaz mások zsarolásával. Ami még bosszantóbb az, hogy ennek ellenére Bridget Crumb fizikailag vonzódik a romlott fickóhoz, ami kellemetlenül érinti és némileg akadályozza is küldetésében. Mert Bridget Crumb nem véletlenül van a hercegi rezidencián, neki kell titokban visszalopnia azokat a tárgyakat, leveleket, melyekkel Montgomery az arisztokrácia egyes tagjait zsarolja. Ez pedig veszélyes vállalkozás, különösen, hogy neki magának is titkolnivalója van, mégpedig a származása. Bridget Crumb számazása egy újabb ékes példája volt annak, hogy abban a korban mennyire nem érdekelte az arisztokrata szülőket törvénytelen gyermekeik sorsa.

   Azt hiszem már többször is jeleztem, hogy nekem mennyire hiányzik a St. Giles-i kísértet, amely a sorozat első részeiben olyan volt mint hab a tortán. Jó volt mindegyik történet, de a kísértet személye plusz izgalmat hozott, ami hiányzott, mióta az utolsó kísértet, Wakefield hercege szögre akasztotta a harlequin jelmezt. Ezt pótolja most a szerző a Káosz Urai nevű titkos társasággal, mely a kísértet tökéletes ellentéte. Míg a kísértet az igazságért, a szegények jólétéért harcolt, a Káosz Urai egy arisztokratákból verbúválódott csapat, mely összejövetelein a szexuális perverzióknak hódol, és sokszor még a gyilkosságtól sem riadnak vissza torz rituáléik során. Ez a titkos társaság már az előző könyvben is feltűnt Eve Dimwoody, a herceg féltestvérének elbeszéléseiben, most viszont jobban megismerhettem azt, hogy kik ők és milyen szórakozásoknak hódolnak. Tagjaik valamennyien a delfin jelét tetováltatták magukra, s természetesen Montgomery hercegének is van egy ilyen jele a becses hátsófelén, bár a beavatási szertartáson soha nem esett túl. Most viszont a társaság még több hatalommal kecsegteti, őt pedig a hatalom élteti. S bármilyen szemét alak, lehetetlen nem szeretni.

   Természetesen mindkét főhős múltjával megismerkedhettem. Bridget Crumb származását elég könnyen kitalálja mindenki, aki a sorozat valamennyi részét figyelmesen elolvasta. Elég csak levennie azt az átkozott főkötőt. Valentine Napier múltja viszont bonyolultabb, s egy nagyon boldogtalan gyermekkorral kezdődik, bár ez csupán magyarázat és nem mentség a későbbi minősíthetetlen viselkedésére. S aki azt hiszi, hogy Valentine Napier egyetlen titka az, hogy első osztályú zsaroló, az nagy tévedésben van.

   Eszméletlenül pörgős történet volt millió titokkal, sok-sok történéssel és izgalommal. S szeretném azt mondani, hogy a végére és a Bridget iránt érzett szerelem hatására a herceg megjavult. De nem mondhatom. Montgomery hercege azzal vonul be a sorozat történelmébe, hogy legkedvesebb szórakozása az, hogy kinek hogyan tud jobban betartani. Lehetőleg kedvesnek tűnő mosollyal az arcán.
   Mint mindig, a cselekménnyel párhúzamosan most is kaptam egy mesét, melyet akárcsak eddig, részletenként a fejezetek előtt olvashattam el. Gondolom nem véletlenül esett a választás A szívtelen király című mesére, mert a hercegből mintha hiányozna minden pozitív tulajdonság.
   Minden sorát imádtam. S mikor azt hittem, hogy ezt már semmivel nem lehet fokozni, a szerző meglepett egy olyan epilógussal, ami hatalmas mosolyt csal az arcomra valahányszor eszembe jut. A zsáner rajongóinak kötelező olvasmány... de ízlések és pofonok.

   "Rengeteg gyerek tartózkodik a kertjében, gondolta Val rosszalóan. Csak azért jött ki, mert a házában rengeteg felnőtt tartózkodott, akiknek a jó része valamikor aktívan megpróbálta megölni. Eve lakodalmának reggelét ülték a Hermész-házban, és Bridget megtiltotta, hogy bárkit megmérgezzen. Még Wakefieldet sem volt szabad.
   Pedig Val úgy gondolta, Wakefieldre igazán kaphatna felmentést."

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

6. A sötétség hercege

7. Egy ágyban a szörnyeteggel

8. Szívembe zárva

9. Édes csábító

   Játékunk természetesen a Maiden Lane sorozathoz kapcsolódik, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a sorozatot és szereplőit.

   A turné minden állomásán egy-egy szereplő nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet, a Rafflecopter megfelelő dobozába pedig annak a könyvnek a címét írjátok be, melynek a főszereplője volt.

   Figyelem! A beírt válaszokon már nem tudunk módosítani. A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

05.15 - Betonka szerint a világ…

05.17 - Könyvvilág

05.19 - Angelika blogja

05.21 - Olvasónapló

05.23 - Dreamworld

Julia London – A vad skót

A vad skót 1

A General Press Kiadó szeptember 2-án újabb névvel gazdagította a magyar fordításban olvasható történelmi románcok szerzőinek névsorát. A több, mint harminc regényt publikált Julia London idehaza A vad skót című művével mutatkozik be az olvasóknak, amely hat részes Felföldi vőlegények sorozatának nyitó kötete.

Arran McKenzie első látásra beleszeret a vörös hajú, zöld szemű Margot Armstrongba. A luxusban született és nevelkedett angol nemeskisasszony azonban képtelen beilleszkedni a skót klánfő barbár világába, így pár hónappal az elrendezett esküvő után elhagyja a férjét, és igyekszik mindent elfelejteni – leszámítva azokat a pillanatokat, amelyeket a vad Arran szenvedélyes ölelésében töltött.

Három évvel később azonban kénytelen visszatérni a férjéhez a Skót-felföldre, hogy kiderítse, milyen szerepet játszik a férfi egy Anglia elleni, feltételezett árulásban, mielőtt a gyanú a nő családjára terelődne. Vajon melyikük kerül ki győztesen a kémkedés és a csábítás szövevényes játékából? És sikerül-e túllépniük a félreértéseken és a megbántottságon, hogy beengedjék szívükbe a szerelmet?

General Press, 2019

Eredeti cím: Wild Wicked Scot, 2016

Megrendelhető   

 

Julia London neve nem volt ismeretlen a számomra, de nem pont ezt a könyvét olvastam, és természetesen nem magyar nyelven. Úgy gondolom, hogy épp ideje volt a magyar olvasóknak is megismerkedni vele (megtehették volna korábban is), tehát örömmel fogadtam a hírt, hogy a General Press Kiadó felvállalta e sorozatnak a kiadását. Legalábbis remélem, hogy a teljes sorozatot alkalmunk lesz magyar nyelven olvasni, hiszen A vad skót csupán az első része annak a hat részből álló szériának, mely magyar nyelven az első kötet címét viseli, angolul viszont Highland Grooms (Felföldi vőlegények) név alatt fut.

Ha a skótok nem lennének ki kellene találni őket, a klasszikus romantikus irodalom pedig annyi remek történettel lenne szegényebb! Többek között az Outlanderrel. Nem véletlenül említettem meg Diana Gabaldon monumentális művét, hiszen akik figyelemmel kisérik annak a történetnek az alakulását (könyvben vagy filmen), azok otthonosan érzik majd magukat Julia London történetében is, hiszen a cselekmény a 18. század elejére visz vissza, a jakobita mozgalom kezdeteire. Skócia az angol korona fennhatósága alatt áll, és aki egy kicsit is jártas a történelemben, vagy kellő mennyiségű skótokról szóló romantikus történetet olvasott, az tisztában van vele, hogy ez a skót klánok nagy részének nincs ínyére. A békét biztosítandó, a trónön ülő Anna királynő elrendeli a vegyes házasságokat, melyek inkább szövetségek egy politikai játszmában, mint érzelmeken alapuló kapcsolatok.

Egy ilyen húzás áldozata Margot Armstrong, egy felettébb ambiciós angol főnemes lánya, akit apja a skót klánvezérnek, Arran McKenzie-nek ígér feleségül, csakhogy a házasság nem működik, Margot pedig hazaszökik apja kastélyába. Amikor néhány évvel később felröppen a jakobita mozgalom híre és a pletyka, hogy Arran McKenzie is részese lenne, a ravasz főnemes visszaküldi lányát kémkedni. A politikai játszmán túl tettei mozgatórugója természetesen a kapzsiság és ebben osztozik törvényes örököse is, Margot bátyja. 

Amit meglepőnek találtam ebben a történetben az, hogy az angol arisztokráciára nem jellemzően a főnemes családtagként neveli törvénytelen fiát is. Ennek a fiúnak a későbbiekben szerepe lesz a történetben, és ő valójában sokkal közelebb áll Margothoz, mint bátyja, nem beszélve arról, hogy teljesen más fából faragták, mint a törvényes örököst.

A történet első része tulajdonképpen egy állandó időutazás a jelen, amikor is Margot-t visszazavarják Felföldre kémkedni, és a múlt között, ami alkalmat adott arra, hogy megismerjem a két főhőst és kapcsolatukat megismerkedésük pillanatától egészen addig, amíg az ifjú feleség úgy dönt, hogy neki elég a barbár Felföldből és hazafut sebeit nyalogatni.

Azt is el kell mondanom, hogy Margot Armstrong eleinte nem volt szerethető, de megértettem, hogy miért olyan, amilyen. Ő egy finom angol kisasszony, egy főnemes lánya, akit arra neveltek, hogy egy hozzá hasonlóan finom és gazdag angol főnemes felesége legyen, és elművelje mindazokat a dolgokat, amiket a hozzá hasonló státuszú hölgyek tesznek: a hitvesi kötelességeken túl (értsd: örökös biztosítása) bálok, vendégségek, parádézás és édes semmittevés. Ehhez képest egy ősrégi skót várban találta magát a Felföldön, egy meglehetősen vonzó, de számára teljesen idegen férfi feleségeként, akitől annyira távol állt az angol urakra jellemző kifinomultság, mint Makó Jeruzsálemtől. S azzal is szembesülnie kellett, hogy itt bizony nincsenek bálok, parádézás és édes semmittevés, hanem mint a klánvezér felesége, kötelezettségei vannak a klánnal szemben, hogy a megszokott és új élete között a különbség ég és föld. Ezt pedig a gőgös, elkényeztetett kiasszony nem fogadta jól, és semmit nem tett a beilleszkedés érdekében. A két hős házasságában az egyetlen működöképes dolog a hálószobában történik, tehát néhány meglehetősen forró erotikus jelenetet is olvashattam. Tehát Margot-nak nem csupán a férjét ért vádakat kellene megerősítenie (vagy megcáfolnia) – természetesen titokban –, hanem egyre nagyobb hajlandóságot érez arra, hogy a kapcsolatukat valójában is rendbe hozza, mert a hálószobában még mindig jól működnek a dolgok közöttük.

Margot mentségére, mikor rájön, hogy ő semmi más, mint egy  gyalog apja mocskos politikai játszmájában, és, hogy még mindig  vonzódik férjéhez, fokozatosan változni kezd. Ez a fokozatosság volt az, ami hihetővé tette a történetet, mert nem olyan volt mint egy hirtelen megvilágosodás, ami után a jelleme 180 fokos fordulatot vesz és példamutató klánvezér-feleség lesz belőle, hanem minden egyes nap egy új felfedezést hozott, ami más megvilágításba helyzete azt, amit apjától hallott, és amiért őt tulajdonképpen odaküldték. S szembesülnie kell apja valódi jellmével is, mert bár tudja, hogy apja egy erőszakos, önző ember, gyermeki naivitással az utolsó pillanatig bízik abban, hogy a férfi mégiscsak azt fogja tenni, ami helyes –   azaz kiáll Arran ártatlansága mellett –, és nem amit az érdekei diktálnak.

Egyetlen dolgot nem sikerült Margotnak elérnie és az a férje bizalma. Arran McKenzie az első pillanattól kezdve gyanakvással fogadja felesége visszatértét, és meggyőződése, hogy a háttérben más van, mint a házasságuk működőképessé tételének szándéka. Bár első látásra beleszeret a csinos, vörös hajú lányban, ő sincs tisztában azzal, hogy ifjú feleségét egy olyan világba viszi, amit a nő nem ismer.  

Nyilvánvaló, hogy mi lesz a történet vége: Arran és Margot ismét egymásratalál és boldogan élnek míg meg nem halnak. Csakhogy amíg ez megtörténik hosszú az út, és mocskos játszmákkal, árulással van kikövezve. Ezekből pedig olyan sok van, hogy egyetlen pillanatig sem untam magam, hiszen arra kellett gondolnom, hogy akkor most ki lépi a következőt és az milyen hatással lesz a történet alakulására.

Pörgős, nagyon szerethető olvasmány volt, tele izgalommal, csavarokkal, félreértésekkel és emberi gyarlósággal. Kedveltem és nagyon reménykedem a folytatásokban is. Meg ízlések és pofonok…

A General Press már számos, a skót felföld szülötteit életre hívó történelmi románccal kényeztették olvasóikat a hosszú évek alatt. Mostani játékunkban ezek közül néhány címét adjuk meg, megfejtés gyanánt pedig azok szerzőinek neveit várjuk.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Szenvedély 

a Rafflecopter giveaway

09.30. – Angelika blogja

10.02. – Könyvvilág

10.04. – Betonka szerint a világ…

10.06. – Dreamworld

Julia Quinn – A másik Miss Bridgerton

Rokesby család 3

A ​lány rossz helyen volt… 

A rendkívül független és kalandvágyó Poppy Bridgerton csak annak hajlandó nyújtani a kezét, aki felettébb intelligens, és érdeklődési köre legalább oly széles, mint az övé. Sajnálatos módon a londoni szezon egyetlen ifja sem felel meg ezeknek a követelményeknek. Mialatt Poppy egy dorseti barátnőjénél vendégeskedik, a parton sétálva kellemes meglepetésként éri, hogy csempésztanyát fedez fel az egyik barlangban. De örömét hamarosan riadalom váltja fel, amikor két kalóz elrabolja, egy hajó fedélzetére hurcolja, és megkötözve, száját betömve a kapitány ágyán hagyják…

A férfi rosszkor talál rá… 

Andrew James Rokesby kapitány, a vakmerő kalóz valójában létfontosságú cikkeket és dokumentumokat szállít a brit kormánynak. Most is vitorlát készül bontani, hogy a dagálykor Portugália partjai felé induljon, amikor döbbenten látja, hogy a kabinjában egy nő várja. Biztosan csak a képzelete játszik vele! De nem, a nő nagyon is valóságos –, s mivel a küldetése nem tűr halasztást, ez azt jelenti, hogy a nőt is magával kell vinnie…

Kijöhet-e a két rosszból valami tökéletesen jó? 

Amikor Andrew megtudja, hogy a nő Bridgerton, az is világossá válik számára, hogy valószínűleg el kell vennie feleségül, hogy elkerüljék a botrányt… bár Poppynak fogalma sincs róla, hogy ő grófi sarj, és a lány kenti unokatestvéreinek szomszédja. A nyílt tengeren hajózva szócsatáik hamarosan részegítő szenvedélynek adják át helyüket. De amikor kiderül Andrew titka, elég lesz-e a férfi szerelmi vallomása, hogy meghódítsa a lány szívét?

Gabo, 2019

Eredeti cím: The Other Miss Bridgerton, 2018

A klasszikus romantikus írások – vagy történelmi romantikusok, ahogy jobban berögzült a köztudatba – kedvelőinek nem ismeretlen Julia Quinn munkássága és a Bridgerton név is ismerősen cseng, mert a népszerű családregény csekély kilenc részből áll, és akárhonnan nézzük, a Rokesby família is előszeretettel házasodik Bridgerton-sarjakkal. Példa rá ez a sorozat, melynek három részéből kettőben egy-egy Bridgerton lány házasodik be a Rokesby családba: az első részben Billie, most pedig Poppy. Mert azt ugye mindenki tudja hogyan fog ez a történet is végződni?

Kedveltem a Bridgerton család történeteit – bár ezt nem mondanám el a szerző minden könyvéről –, és kiváncsian vártam mi fog kisülni ebből az újabb sorozatból, amit ugyan Rokesby családnak neveznek, de amennyi Bridgerton van benne, akár ezt a nevet is viselhetné. Időben ez a Bridgertonok előtt jár egy generációval, tehát az első könyv hősnője, Billie, a már ismert Bridgertonok nagynénje, apjuk (Edmund, aki a Bridgertonok történetének idején már nem él) nővére.

Azt hiszem a Rokesby sorozat első… vagy talán második része után kerestem rá Quinn honlapján a sorozatra, és akkoriban azt nyilatkozta, hogy négy részesre tervezi, s elképzelhetően/természetesen Edmund Bridgerton megkapja a maga történetét – ellenőriztem, az infó még mindig helyes! –, mi pedig minden részletében megismerhetjük Violet iránti érzelmeit, amelyek nyolc gyermekben és kilenc könyvben materializálódtak. Ehhez képest az angol nyelven jövőre megjelenő negyedik Rokesby könyv nem róla szól majd, hanem egy Georgiana Bridgerton (gőzöm nincs, hogy kicsoda és a nevén kívül hogyan kapcsolódik a családhoz) nevű hölgyről, aki szintén a Rokesby családba házasodik be – lévén, hogy még marad nőtlen Rokesby a harmadik könyv után is. Pontosan nem emlékszem hányan is vannak a Rokesby-fiúk, csak reménykedem, hogy a következő az utolsó agglegény lesz közülük.

No, de térjünk rá az aktuális Miss Bridgertonunkra, aki Poppy (mákvirág) néven fut a történetben, és aki pontosan olyan, mint az eddigi összes Miss Bridgerton: nem egy ájuldozó, törékeny virágszál. Kiváncsi, cserfes, kalandvágyó, és a korhoz képest meglehetősen felvilágosult – említettem már, hogy ez egy az 1700-as évek második felében játszódó történet? Poppy egy oldalági rokon, az első rész hősnőjének unokatestvére. Ami azt illeti, ideje lenne már változtatni ezeken a standardizált Julia Quinn-féle hősnőkön, mert bármennyire is kedvelhetőek, sajnos mind egyforma a személyiségük, attól függetlenül, hogy épp Bridgertonok-e, vagy sem.

Nos, a hősnő, függetlenségvágyból és kiváncsiságtól hajtva elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy a várandós barátnőjénél (ő szerencsére nem egy Bridgerton) tett látogatás alkalmával egyedül sétált a tengerparton, mi több, bemerészkedett egy barlangba is. Innen rabolja el két matróz és meg sem áll vele Andrew James kapitány hajójáig.

S akkor színre lép a hős is: Andrew James kapitány, igazándiból Andrew James Rokesby, a család harmadik fia, aki mint megannyi más második, harmadik, sokadik gyermeke egy nemesi családnak, nem örököl címet, vagyont, hanem az egyházi vagy katonai pálya között választhat, ugyanis csak ez a két foglalkoztás elfogadott nemesi sarjak számára. Az ífjú Rokesby a katonai pályát válsztotta, egy ideig a haditengerészetnél tevékenykedett, most pedig látszólag kereskedelmi hajózással foglalkozik – család erről nem beszél, mert egy nemes úr nem dolgozik a megélhetésért –, de tulajdonképpen a korona futára, kéme. És nagyon nem örül, amikor a barlangban rejtett, csempészett francia konyak helyett, matrózai Poppy Bridgertont pakolják le a kabinjába.

A dolog azért bonyolult, mert Poppyt nem merik elengedni, nehogy akarva-akaratlanul felfedje a barlang helyét. Ha nem engedik el, a lány kompromittálva van és kevesebbért is társadalmi bukásra ítéltek embereket. A hajónak viszont ki kell futnia, hogy megkezdjék az utazást Portugália fele – oda-vissza két hét –, hiszen Andrew James kapitány sosem kedvtelésből vagy kereskedelmi célokból hajózik, hanem a korona szolgálatában áll. Poppy csak abban reménykedik, hogy valamilyen csoda folytán sosem derül ki hol és milyen körülmények között töltötte azt a két hetet, amikor távol volt.

Nem szeretnék többet mesélni a történetről, aki kiváncsi rá, úgyis elovassa. Csupán annyit említenék meg, hogy a két főhős az utazás során nyilvánvalóan vonzódni kezd egymáshoz (ezt nem nagy filozófia kitalálni), és a kapitány nem fedi fel valódi kilétét. Ó, ezt még el kell mondanom: Portugáliában a dolgok nagyon is bonyolódnak, több szempontból is.

Lehet, hogy csak jókor talált meg, de nekem ez a történet tetszett. Volt benne izgalom, pörgés, s mikor a cselekmény nem tette lehetővé a pörgést, akkor a szerző szellemes párbeszédekkel és humorral pótolta.

Nem elhanyagolandó a fordító hozzájárulása sem, tehát köszönöm Tóth Gizella, hogy nyugisan hátradőlhettem és élvezhettem a történetet, ahelyett, hogy azon filózom, hogyan is hangozhatott eredetiben és miért így értelmezte a fordító. Az ilyen kaliberű fordítókat klónozni kellene.

Tehát ez egy remek kis kalandregény volt szerelemmel körítve… vagy fordítva: szerelmes regény kalandokkal dúsítva, némi diszkrét erotikával, pontosan annyival, amennyi kellett. Élvezhető volt, szórakoztatott, s mi kell ennél több?

Zárójel: Ha valaki még nem hallotta volna, a Bridgerton család sorozatot a Netflix filmre viszi.

Kapcsolódó bejegyzések:

Rokesby család

1. Miss Bridgerton miatt     2. Szerelem postafordultával

Lyndon nővérek

1. Minden és a hold     2. Aranylóbb a napnál

Wyndham két hercege

1. Wyndham elveszett hecege     2. Mr. Cavendish, ha jól sejtem?

Diana Gabaldon – A lángoló kereszt - 2. kötet

Outlander 5/2

A tavasz nemcsak a napsütést hozta, hanem a népszerű Outlander szorozat ötödik részének második kötetét  is, melyben tovább követhetjük a kedvenc hőseink kalandjait az amerikai kontinensen.

Kövesd a Blogturné Klub négy bloggerét turnéjuk során és versenybe szállhatsz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!

EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com

A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.

Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.

A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló, letehetetlen, a legapróbb részletekig történelmileg hiteles és süt belőle a szenvedély.

Könyvmolyképző, 2019

Eredeti cím: The Fiery Cross, 2001

Megrendelhető                Beleolvasó 

Rég vártam annyira egy könyv megjelenését, mint A lángoló kereszt második kötetéét. Azt hiszem régebben már említettem, hogy engem – másokhoz képest – viszonylag későn kapott el az Outlander-vírus, és ehhez a népszerű televíziós sorozatnak semmi köze, hiszen még mindig nem láttam belőle egyetlen részt sem. Egyszerűen nincs időm. Vagy olvasás, vagy tévézés, de a kettő együtt nem megy, és akkor már inkább az olvasás.

Azt mindenki tudja – legalábbis azok, akik valaha is hallotak a szerzőről és írásairól –, hogy a az Outlander sorozat egyetlen történet, mely nyolc könyvön (a kilencedik írása folyamatban van, s ki tudja mennyi lesz még…) és néhány kiegészítő történeten keresztül mutatja be főhőseinek  (és nemcsak) kalandjait és sorsuk alakulását. Nyilvánvaló, hogy a sorozat részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, tehát szépen sorban kell olvasni őket. S aki most kapna kedvet a monumentális műhöz, annak hosszú ideig van olvasnivalója, hiszen Ms. Gabaldon nem igazán adja ezer oldalnál alább könyvenként.

A sorozat ötödik része sem volt egy rövidke szösszenet, hiszen az első kötet kereken 800 oldal volt, ez a második kötet viszont “csupán” 624.

A lángoló kereszt első kötete lassan csordogált, túl sok nem történt benne. Az egész inkább az otthonteremtésről szól az idegen földön. Az észak-amerikai kontinens egy része még mindig angol fennhatóság alatt van, ide száműzik azokat a skótokat, akik valamilyen csoda folyamán túlélték a Skócia függetlenségéért folytatott harcokat. Ide kerül hosszas kalandozás után Jamie Fraser is családjával együtt, és végre megkapja azt a földterületet, ahol újrakezdheti az egészet. Ez a Fraser’s Ridge, ahol teljesen nulláról épít újjá mindent, hoz létre egy kis közösséget.

A második kötet valamivel pörgősebb és több történik benne mint az előzőben. Mindjárt az elején egy összecsapással kezdődik a hatalom képviselői és a Rendfenntartók között és az ott történtek kihatással lesznek a történet további alakulására, különösen ami Rogert illeti.

S ha már Rogerről beszélünk, akkor azt is el kell mondanom, hogy bár szerelmesek egymásba Briannával, ezt valahogy most nem jött át. Ugye, ott van Jemmy apaságának kérdése, amiről hangosan mindenki úgy nyilatkozik, hogy nem fontos, de titokban mindenki bizonyosságot szerezne, hogy Rogeré-e a gyerek, vagy Stephen Bonnet az apja, hiszen Bonnet röviddel a Rogerrel való szerelmeskedés után erőszakolta meg Briannát. Brianna pedig mintha nem is lett volna jelen ebben a részben. Mármint igen, fizikálisan ott volt, de minden gondolata saját anyasága körül forgott, és nem igazán volt szükségem arra, hogy részletesen megtudjam hányszor szoptatta meg Jemmyt, vagy hány pelenkát kellett cserélnie. A pár mindkét tagjának megvan a maga baja, most nem éreztem, hogy működött volna a kémia kettejük között, hanem inkább mintha eltávolodtak volna egymástól az előző részekhez képest.

Természetesen folytatódik a vadászat Stephen Bonnet után, hiszen úgy Roger, mint Jamie bosszút szeretne állni rajta azért, amit Briannával tett. De mivel minden tervnek van egy buktatója, ez sem úgy sül el, ahogy a férfiak eltervezték. S mivel Bonnet megsebesül, de határozottan nem állíthatnám, hogy meg is hal, ennek valószínűleg még folytatása lesz az ezt követő részek valamelyikében.

A minap beszélgettem egy ismerőssel, aki nem rajongója a sorozatnak, az első részek után fel is adta, mert idegesítette Claire tudálékossága. Igen, Claire tudálékossága idegesítő, néha engem is zavar, de ilyenkor mindig elmondom magamnak, hogy ő egy 20. századi tanult nő, és ezt a tudást viszi magával vissza a 18. század végére. S nem kevés esetben milyen hasznosnak is bizonyul ez a tudás. Az Outlander-rajongók tudják, hogy nem ő (és Brianna meg Roger) az egyetlen, aki megtette ezt az időutazást. Most újabb bizonyítékot kapunk arra, hogy az időutazók sokkal többen vannak, mint azt valaha hőseink gondolták volna, és mindenki a maga módján éli meg, írja le ezt az eseményt. Nem vagyok Claire rajongója, de a tudás, amit magával visz, sokban segíti az alakuló kis közösség életét és nemcsak, hiszen messzi földről is járnak hozzá betegek. De természetesen a tudás nem helyettesíti az eszközöket, főleg azok hiányát nem.

Azt is mondtam már egyszer, hogy én jobban szeretem, ha a skótokról szóló történetek Skóciában, vagy legalábbis a környéken játszódnak, de azért érdekes volt a Fraser-csapat kirándulása az indián őslakosokhoz… és azt hittem, soha többé nem fogom majd látni az ifjú Iant.

Aki az első kötet olvasása után azért húzta az orrát, hogy lassú volt, megnyugodhat, ez pörgősebb, több történés van, de a központban továbbra is a közösségépítés áll. Mindez szépen megfogalmazva, történelmi akkurátussággal, mely mögött titáni kutatómunka állhat.

Szép volt, jó volt, választ kaptam néhány nagyon rég felmerült kérdésre, volt néhány meglepetés is, izgalomban sem volt hiány, bár azt nem mondanám, hogy a történet teljes fordulatszámon pörgött. De hát ízlések és pofonok…

Ja, és a fehér koca még mindig túljár Jamie eszén, és továbbra is meglóg az ólból, amikor úri kedve úgy diktálja…

Kapcsolódó bejegyzés:

A lángolókereszt 1

Nyereményjátékunkban a népszerű történet szereplőit keressük. Minden bejegyzésben egy-egy ismert karakter nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

05.05 - Betonka szerint a világ…

05.07 - SpiritBliss Sárga köves út (extra)

05.09 - Könyvvilág

05.11 - Deszy könyvajánlója (extra)