2016. február 29., hétfő

Lindsey Kelk - Aki mer az nyer

Eleged van a saját életedből? Próbálj ki egy másikat! Sophie Kinsella rajongóknak kötelező olvasmány. A regény főhőse, Tess Brookes a kötelességtudat mintapéldánya. Évek óta szorgalmasan dolgozik a reklámügynökségen, és ezerrel húzza az igát.
Amikor eljön a várva várt és megérdemelt előléptetés ideje, Tesst nem nevezik ki kreatív igazgatónak. Sőt, megszűntetik a munkakörét, és elbocsátják a reklámügynökségtől.
A történtek után Tess őrült elhatározásra jut. Véletlenül felveszi lakótársa telefonját, és elfogadja a Vanessának szóló felkérést. Úgy dönt, ha a becsületesség eddig nem vezetett eredményre, akkor kipróbálja, milyen Vanessának lenni. Hogy kicsoda Vanessa? Egy önző és lusta nőszemély, aki ennek ellenére mindig tele van jól fizető fotós megbízásokkal.
Így alakul, hogy Tess profi fotósnak kiadva magát elutazik Hawaii-ra. Végül is régebben készített néhány jó amatőr képet.
Tessre rengeteg slamasztika és Nick személyében egy észbontóan szexi, megrögzött nőcsábász újságíró vár a gyönyörű szigeten. Csak győzzön bárkiből és bármiből kikecmeregni!

Kulinária, 2014
Eredeti mű: Lindsey Kelk – About a Girl, HarperCollins, 2013

Aloha! – stílszerűen, mert a cselekmény egy része Hawaii egyik napsütötte szigetén játszódik
Még tavaly olvastam ezt a könyvet, de most annak az apropóján írok róla, hogy felröppent a hír, mi szerint a Harlequin Kiadó júliusban Lindsey Kelk könyvet jelentet meg, az Always The Bridesmaid-et – magyar címe mi lesz még nem lehet tudni, de a kiadó nagyon kreatív ilyen szempontból, tehát elképzelhető, hogy nyomokban sem fog hasonlítani az eredetire.
Természetesen ez is egy sorozat első része (A Girl - Egy lány sorozat), a további részek magyar fordításának megjelenéséről nem szól a fáma. Amit – a hírek szerint – a Harlequin tervez mejelentetni nem tartozik a sorozathoz.
Könnyű olvasmány, “chick lit” műfaj, kicsit hosszú, de mindenképpen szórakoztató és humoros. Nem mondanám, hogy vannak benne váratlan fordulatok vagy világmegváltó történések.
Tess Brookes meglehetősen önző, én-központú és önbizalomhiányos fiatal nő. Mindenki segített neki ezt az önbizalomhiányt mesterfokra fejleszteni, kivétel a két legjobb barátja: Amy és Charlie. Charlie, akibe tíz éve reménytelenül szerelmes és Amy, aki tényleg olyan, mint amilyen legjobb barátnőt valaki kívánhat magának – a többi hasonló könyvvel ellentétben, ahol a legjobb barátnő tulajdonképpen felér egy ellenséggel az örökös kavarással és kéretlen tanácsadással. A történet amibe Tess elkeseredésében? bosszúból? alkoholmámorban? pillanatnyi őrületből? belekeveri magát kicsit túlzott és elrugaszkodott a valóságtól, de hát ilyen is kell. Van benne hisztis modell, lökött művész, finnyás meleg pasi, verni való lakótárs és teljesítmény-orientált család (bármilyen teljesítményről is lenne szó). Nekem a kedvenc szereplőm akkor is Amy marad.
Nem kell rajta sokat agyalni, olvasható, megnevettet és annak ellenére is el lehet olvasni, hogy talán sosem jelenik meg magyarul a folytatása.

A sorozat további, magyarul még meg nem jelent részei:

2. What a Girl Wants

3. A Girl's Best Friend


2016. február 28., vasárnap

Aranymálnás szürke árnyalatok

Oscar lesz ma este... mindenki drukkol a Saul fiának, ugye? De Aranymálna volt tegnap este...
Aki még véletlenül nem tudná, az Aranymálna Díj (Golden Raspberry Award vagy a „Razzie”) a filmes szakma anti-Oscarja és célja a legrosszabb amerikai filmprodukciókat kínpadra feszíteni több kategóriában is. Nagy nevek is kapnak belőle bőven, olyan egy Oscar, egy Málna stílusban... a nyertesek általában nem is szokták átvenni a díjat, néhány remek humorú színész kivételével, mint például Sandra Bullock vagy Halle Berry.
Az este A szürke ötven árnyalata aratott. Tíz kategóriából hatban jelölték és öt díjat el is vitt. Statisztikailag nem rossz, ugye? Elmondható, hogy az év legrosszabb produkciója, egyetlen más jelölt sem vitt ennyi díjat. Nem csodálkozom. Miután megnéztem, egy másik fórumon el is mondtam a véleményem róla és nem értettem min tudott a fél mozi viháncolni... Aztán rájöttem: az a fele a mozinak viháncolt, amelyik nem olvasta a könyvet – nem mintha az olyan hiper-szuper lenne, de egynek elmegy és a filmhez képest mindenképpen jobb. S hogy szerintem miért jobb a könyv? Azért mert miközben valamit olvasunk – bármi legyen is az –, van egy elképzelésünk, elvárásunk arról, hogy milyen az a szereplő, hogyan fog viselkedni, grimaszolni az adott helyzetben. Ezt pedig a filmtől nem kaptam meg. Jamie Dornanból a durci sugárzott, nem a karizma, és Dakota Johnson néha sokkal idősebbnek nézett ki koránál és az általa alakított Anastasia Steele 21 événél. Ha nem lenne anyuci-apuci kicsi lánya valószínűleg a filmvászon közelébe sem kerülne. Az, hogy én nem kaptam vissza semmit abból amit magamban elképzeltem nem jelent semmit, de a mellékelt ábra szerint a szakma nagyjai sem kapták meg azt amit a filmtől vártak.
Így néz ki A szürke ötven árnyalata az Arany Málna Díj Alapítvány kuratóriumi tagságának szavazatai alapján:

1. A legrosszabb film: A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey) – meglett, megosztva A fantasztikus négyessel.

2. A legrosszabb színész: Jamie Dornan, Christian Grey szerepéért – meglett, megelőzte például Johnny Deppet, gondolom Johnny Depp ezért nem fog neheztelni rá. Sem Adam Sandler vagy akár Channing Tatum sem.

3.  A legrosszabb színésznő: Dakota Johnson, Anastasia Steele szerepéért a szürkéből – ez is meglett. Most JLo, Gwyneth Paltrow és Katherine Heigl vizesre sírja a párnáját, amiért nem ők...

4. Legrosszabb páros/összeállítás: Jamie Dornan és Dakota Johnson – ott van!, lekörözték Johnny Deppet és ragasztott bajszát a Mortdecaiból.

5. Legrosszabb rendező: Sam Taylor Johnson – no, ezt elvitte Josh Trank a Fantasztikus négyesért (Fantastic Four), gondolom Sam Taylor Johnson pezsgőt bontott örömében és további részeket rendez majd a szürke bármelyik árnyalatából

6. Legrosszabb forgatókönyv: Kelly Marcel a Szürke ötven árnyalatáért – összejött ez is.

Van egy jó hírem is... Oscar jelölése is van. Nem viccelek. A legjobb eredeti dal kategóriában jelölték The Weeknd Earned It című dalát. Erről azt mondják, hogy Joe Cocker You Can Leave Your Hat On-ja óta a legjobb sztriptíz-zene. Lehet szépíteni.... a futottak még kategóriában...


2016. február 27., szombat

Daniela Sacerdoti - Vigyázz rám

Eilidh Lawson élete válságban van. A többéves sikertelen, meddőség elleni kezelések, egy hűtlen férj és egy nyomasztóan rátelepedő család a tűrőképessége határára sodorja. Összeomlik, és elmenekül az egyetlen helyre, amelyről úgy gondolja, hogy ott vigaszt lelhet – gyermekkora helyszínére, a Felföldre. Miközben összetört élete darabjait próbálja ismét egymás mellé illeszteni, találkozik gyerekkori barátjával, Jamie McAnenával, aki egyedül neveli a kislányát, Maisie‑t. Miután Maisie anyja Londonba ment, hogy karriert csináljon, és Jamie édesanyja, Elizabeth jobblétre szenderült, Jamie belenyugodott, hogy kéttagú család lesznek. 
De néha nem olyan egyszerű a dolog, mint amilyennek látszik. A sors különös útjai minden vonakodásuk ellenére újra meg újra összehozzák Eilidh-t és Jamie‑t. Mert amikor minden elveszni látszik, a segítség a legváratlanabb helyekről jöhet.

Gabo, 2015
Eredeti mű: Daniela Sacerdoti – Watch Over Me

A Glen Avich sorozat első része. Ezt természetesen nem tudtam akkor, amikor a könyvet olvastam, mert a kiadó – és a Moly jólértesült tagjai – ezt nem jelezték sehol, semmikor. Ettől függetlenül a könyvet el lehet olvasni –, hogy a folytatásait mikor, vagy egyáltalán, arról fogalmam nincs, a Gabo Kiadó nem osztogatja-fosztogatja idei könyvkiadásainak tervét, tehát mégcsak nem is reménykedhetek abban, hogy olyan remek lesz mint a tavaly. Őszinte leszek: a mai napig nem tudtam hogy sorozat része, amíg el nem döntöttem, hogy erről fogok írni, mert kár, hogy ezt a könyvet kevesen ismerik és nem olvassák. (és mert a repülőn ismét beleolvastam)
Különösebben nincs mit hozzáfűzni a fülszövegben leírtakhoz anélkül, hogy elrontanám az olvasás élményét, talán annyit, hogy Jamie McAnen tehetséges iparművész, fémmel dolgozik. Meg talán azt, hogy mivel kis közösség, mindenki ismer mindenkit és folyik a (többnyire rosszindulatú) pletyó, mint csapból a víz.
Nagyon valóságos, élethű történet, bárkivel megtörtéhetne. Ami viszont zavart, az az ”égi segítség” volt. Értem én, hogy skót Felföld, misztérium, koboldok, meg tündérek, de a halott anya szellemét én kihagytam volna belőle, bármennyire is besegített a sorsnak. Nekem ez nagyon pluszban volt, nélküle is teljes lett volna ez a történet. És ami balzsam volt lelkemnek, az Eilidh elhatározása, hogy felejthetetlen karácsonyt szervez felföldi szeretteinek és ehhez a ronda férj számláját rámolja ki.
Nem egy pörgős cselekményű könyv, de erotika-mentes, elgondolkoztató olvasmány. Határozottan felnőtteknek ajánlott, az ifjúság – kellő élettapasztalat nélkül – még nem fogja megérteni miért is nagyszerű ez a könyv.
Ha a kezetekbe kerül ki ne hagyjátok!


A sorozat további részei:

2. Take Me Home

3. Set Me Free

4. Don’t Be Afraid

2016. február 26., péntek

Gil McNeil - A dívák nem kötnek

Jo Mackenzie kénytelen új életet kezdeni. Miután fiatalon megözvegyül, két kisfiával és megcsappant bankszámlájával otthagyja Londont, hogy átvegye nagymamája vidéki fonalboltját. Zuhogó esőben érkeznek Broadgate Baybe, amely az a fajta kenti tengerparti kisváros, ahol régóta megállt az élet, és a poros, régi bolt tele van ódivatú áruval. A narancslekvár színű moher, a helyi kúriába beköltöző ünnepelt színésznő és egy rendhagyó terápiás csoport segít túlélni a mindennapokat, de az élet már csak olyan, mint a kötés: a sima után jön a fordított…
Kisvárosi intrikák, hírességek, románc és egy kétgyerekes anya küzdelme a fennmaradásért és boldogságért Gil McNeil szórakoztató és szívmelengető regényében.


Alexandra, 2010
Eredeti mű: Gil McNeil – Divas Don’t Knit

Úgy néz ki, hogy az elmúlt napokban ez a „chick lit” műfaj a menő nálam, bár érthető, előtte volt néhány másabb, keményebb olvasmány is sorban egymás után, ezt lazításnak fogom fel.
Tetszett a címe és úgy fogtam bele ebbe a könyvbe, hogy nem olvastam fülszöveget és halvány fogalmam nem volt arról, hogy ez tulajdonképpen egy sorozat első része és a további részeket azóta sem adták ki magyar nyelven. Szóval, ha kiváncsi vagyok mi történt tovább kénytelen leszek előszedni angol tudásom és elolvasni. Ettől függetlenül el lehet olvasni a könyvet, mert akár vége is lehetne itt a történetnek.
Megjegyzem a fülszöveg túlzásokba bocsátkozik sokmindennel kapcsolatban, mert azért nem igazán vannak kisvárosi intrikák – a szokásos kisvárosi pletyó, de különösebben senki nem fúr senkit; a bolt sem poros és tele ódivatú árúval – olyan mint ami egy pedáns, idős nő tulajdona, akinek egyetlen alkalmazottja egy idősödő nő, és az minden újítást megkérdőjelez és ellenez; a főhősnőnek sem kell élet-halál harcot vívnia a fennmaradásért – vidékre költözik, mert majdnem elhagyott friss özvegy és férje halála után nem sok maradt és valahol, valamiből újra kell építenie az életét..
Jo Mackenzie feláldozza ígéretes televíziós produceri karierjét a gyermeknevelés oltárán, látszólag minden rendbe, míg egy nap a hiper-szuper külföldi tudósító férj be nem jelenti, hogy ennyi volt, mert ő már egy ideje együtt él valaki mással (is) és azzal a nővel szeretné folytatni az életét. Elhatározása nagyon rövid ideig és az első balesetig tart – innen a majdnem elhagyott friss özvegy státusz –, Jo-nak meg fel kell számolnia mindent Londonban és vidékre kell költöznie gyermekeivel, hogy ki tudjon fizetni minden olyan jelzálogot és tartozást, aminek többségéről fogalma sem volt... és életet visz nemcsak a fonalboltba, hanem a közösségbe is.
Új élet, új környeztet, új barátok...
Nyugis történet, olvastatja magát. Vannak benne humoros helyzetek és elgondolkoztató részek, de ne várj semmi világmegváltóra.
Ja, határozottan utáltam Jo egocentrikus, önző, beképzelt anyját. Remélem örökre Velencében ragad... és a dívák kötnek.

A sorozat részei - az első kivételével nem jelentek meg magyarul: 

1. The Beach Street Knitting Society And Yarn Club, vagy más címen Divas Don’t Knit (A dívák nem kötnek)
2. Needles And Pearls
3. Knit One Pearl One

2016. február 25., csütörtök

Trisha Ashley - Csokoládécipők és esküvői harangok

Tansy Pool megörököl egy régimódi kis cipőboltot a világ végén, egy kis faluban, és ezzel megszületik az Üvegcipellő – az ebben az üzletben árult lábbelik meseszerűvé varázsolnak bármilyen esküvőt! A választék hamarosan kibővül koszorúslányruhákkal és különleges csokicipellőkkel is. Tansynek már csak az a vágya, hogy a magánélete is ilyen csodás legyen. Csakhogy a vőlegénye ragaszkodik hozzá, hogy belefogyjon egy harminchatos esküvői ruhába, ráadásul kínos családi titkokra is fény derül. Tansy jobbnak látja hát, ha inkább az üzlet felvirágoztatásán dolgozik. Valaki azonban nem lelkesedik annyira a népszerű Üvegcipellőért… A színész Ivo Hawksley, a bolt melletti ház mogorva lakója is sötét titkot rejteget. A férfi összetört szívét gyógyítgatni érkezett Sticklepondba. Ám kiderül, hogy a múlt szálai Tansyhez kötik, és hamarosan mindketten ráébrednek arra, hogy a közös titok nagyon szoros kötelék lehet két ember között…

Ulpius-ház, 2013
Eredeti mű: Trisha Ashely – Chocolate Shoes and Wedding Blues – HarperCollins, 2012

Ne azt nézd, hogy mindjárt három éve jelent meg. Ha valami nyugisat szeretnél olvasni akkor fogj bele, mert néha ilyen is kell. Nincsenek benne nagy drámák… oké, nincsenek benne óriási drámák, hatalmas durranások, de mégsem kiszámítható minden lépés a könyvben.
Van benne egy kis Jane Austen és több Hamupipőkéből, szinte minden oldalára jut egy idézet valamelyik Shakespeare-műből, de mindenképpen megérte az időt amit rááldoztam. Stílusa könnyed és határozottan olvastatja magát, de minden könnyedség ellenére egészen komoly dolgokról is szó van benne.
A cselekmény Walesben játszódik, egy turisták által látogatott településen, ahol a főhősnő, Tansy Pool megnyitja cipőboltját… illetve nem is megnyitja, mert a cipőbőlt generációk óta a család tulajdona, ő csak a kor szellemének megfelelően átalakítja és esküvői cipőket árul.
Nagyon eredetiek a szereplők.  A főhősnő – aki nem csak cipő-árus, hanem gyermekkönyv író is –, különc öltözködésével tűnik ki, néha azért megráztam volna Tansy Pool-t hogy lépjen már túl a “jókislány-áldozati bárány” szerepen és ne mindig azzal törödjőn, hogy az igazság mennyire fog másokat megbántani. Van egy kakasa amire mindenki hangtompítót szerelne (vagy levest főzne belőle) és egy félős-stresszes border colliet is befogad. 
Nemcsak ő különc, hanem szinte mindenki ebben a könyvben. Volt vőlegénye szinte negyven évesen sem tudja elvágni a köldökzsinort és levakarni magáról az anyját, nem bírja a visszautasítást és olyan mint egy kullancs. Saját anyja gyakrabban cseréli a férjeit mint más a kocsiját és mindenki más előbbre áll a listáján, mint a lánya. A falu papja egy volt rock-sztár, a szomszéd színész állandóan Shakespeareből idéz - elvégre neves Shakespeare-színész, a falu előkelőségeinek pedig abszolút természetes, hogy magukra öltsék Erzsébet-kori kosztümjeiket és úgy mutatkozzanak a nyilvánosság előtt. És még nem esett szó a két mostohatestvérről, akiknek a hazugság és a kavarás olyan könnyen jön, mint a levegő vétel.

Egynek mindenképpen elmegy, sőt!


"... mert nincs a világon se jó, se rossz: gondolkodás teszi azzá."
- Shakespeare -

Igen, ezek mind csoki-cipők és bármennyire is jól néznek ki, lelkiismeret-furdalás nélkül tudnám fogyasztani őket.

2016. február 24., szerda

Meredith Wild - Rád kattanva 2

Hacker sorozat 2. rész

Erica Hathaway és Blake Landon, az álompár sötét szerelmi története folytatódik…
Erica végre beindítja a vállalkozását, de Blake nem tudja megtagadni önmagát, és a háttérből irányítani akar. Miközben kis játszmáik a nyilvánosság előtt zajlanak, zárt ajtók mögött minden a szenvedélyről és a veszélyről szól. Erica új segítőt vesz fel a rátermett Risa személyében. Risa azonban korántsem az, akinek mutatja magát, ugyanis feltett szándéka, hogy tönkreteszi Ericát, és megszerzi Blake-et… 
Daniel Fitzgerald indul a kormányzói székért, de a pszichopata Mark veszélyezteti a kampány sikerét, ezért Daniel sorsdöntő lépésre szánja el magát. A mostohaapa Ericát is megzsarolja, hogy ha nem száll be támogatóként, annak Blake látja majd kárát, mire a lány – hogy megóvja szerelmét – szakít vele. Blake viszont nem az a férfi, akit ilyen könnyen félreállíthatnak…
Néha kedvem lenne széttépni téged. 
Azt akarom, hogy ma éjszaka más legyen. 
Megérdemled, hogy szeressenek.

Libri, 2016
Eredeti mű: Meredith Wild – Hardpressed

A Hacker sorozat második része. Az első rész annyira nem volt semmilyen hatással rám, hogy még a fülszöveg olvasása után sem tudtam minek is a folyatása, újra bele kellett olvasnom az első részbe.
A tartalomról nincs mit beszélni, a fülszöveg mindent elmond – ehhez csak a szex-jelenetek jönnek még kiegészítésként.
Nem igazán értem, Kriszcsön Grey óta senki nem szexel úgy, mint amit a statisztikai többség vall magáról? Minden dög-gazdag fickó az ágyban (esetenként padlón, íróasztalon, fürdőszobában, stb.) irányítás-mániás és kötözős szexet kedvel? Hahó, emberek, ez már lerágott csont és kezd unalmassá válni, főleg, hogy tévesen dominánsnak címkéztek egy egyszerű irányitásmániás fickót, aki ezzel takarja jellembeli gyengeségeit. Az irányítás-mánia és a szexuális dominancia két különböző dolog és a kettő nem föltétlenül jár együtt.
A fordítás nincs a csúcson, az biztos. Ugyan nem olvastam az eredeti angol szöveget, hogy megmondhassam mennyire helyes vagy sem, de ez a könyv hemzseg az olyan idegen szavaktól, melyeknek közismerten van használatban lévő magyar megfelelője. Erről jut eszembe, tudjátok hogy mi a laptop touch-pad-jének a magyar megfelelője? Tapi-pad. Nem viccelek, néhány napja hallottam és azóta is vigyorgok mint a tejbetök, ha eszembe jut. No, de visszatérve az eredeti gondolathoz, szóval nem ilyen baromsággal van bajom a fordítás kapcsán mint “tapi-pad”, mert ez nincs benne, de van olyan hogy “maszkulin”. Ez férfias magyarul, kedves fordító, és a “top” az csúcsot jelent abban a szövegkörnyezetben, hogy csak két példát említsek.
Nos, Erica Hathaway és Blake Landon története a második könyvben sem volt nagyobb hatással rám, mint az elsőben… és ez a hatalmi harcos-kavarós-gyilkolós-szexelős mizéria még további három részben folytatódik.

A sorozat részei:


1. Hardwired - Rád kattanva 1 címmel jelent meg magyarul 2015 késő ősszel

További részek, egyelőre angolul:

3. Hardline
4. Hard Limit
5. Hard Love

2016. február 22., hétfő

Robin LaFevers - Halandó szív

A halál szépséges szolgálólányai 3.


OKOS, ERŐS ÉS MINDENRE ELSZÁNT
Annith izgatottan várja, hogy küldetést kapjon, hogy ő is Mortain istenség szolgálóleánya lehessen. Csendben figyeli, ahogyan különleges képességű novíciatársnői elhagyják a kolostort, és küldetésre indulnak a világba, hogy beteljesítsék a Halál istenének komor, végzetes utasításait. Türelmesen vár, hogy mikor kerül rá a sor. Ám legsötétebb félelmei válnak valóra, amikor rájön, hogy az apátasszony neki nem szán feladatot, hanem azt akarja, ő legyen a zárda Látnoka, vagyis magányban és szüzességben kell leélnie hátralévő életét a kolostor kőméhébe zárva. Annith ezt elmondhatatlan árulásnak tekinti, hisz egész életében arra készült, hogy orgyilkos lehessen. Ezért saját kezébe veszi sorsát. Ebben segítik a hellequinek, a megváltásra vágyó elátkozott lelkek, valamint a nőket és ártatlanokat védelmező Arduinna istennő papnői is. Annith megszökik a kolostorból, a breton udvarba megy, ahol Anne hercegnő és hívei éppen a francia invázió elleni stratégiáról tanácskoznak.
A kolostor meggondolhatta magát, de ez nem jelenti azt, hogy ő belenyugszik.
A sorozat lezárásában LaFevers mesterien illeszti helyükre a kirakós darabjait. Lenyűgöző könyv, melyben az ész és a szív harcolnak egymással. Ez a tökéletes befejezés.

Maxim, 2015
Eredeti mű: Robin LaFevers – Mortal Heart

Egy olyan sorozatnak a harmadik kötete, amelynek az első két részét nem olvastam. De, szerintem, semmilyen lényeges információ nem veszett el, akkor sem értettem volna belőle többet, ha az előző kettőt is elolvasom.
Ez a sok miszticizmus nem az én világom. Viszont, ha eltekintünk a számtalan istenségtől, papnőtől, hellequinektől és más hasonszőrű jelenségtől, akkor egy történelmi regényt kapunk ami a 14. századi Bretagne-ban játszódik és nagyszerűen szemlélteti a kor politikai játékait. Ó, és  az egyház – bármelyik legyen is az – beavatkozását a politikába, a töménytelen hazugságot, porhintést,  amivel az egyházak képviselői manipulálják a tudatlan tömegeket saját céljaik elérésére.
A történet szerelmi szálja Annith, a novícia és Mortain-Balthazaar, a Halál istensége között szövődik, és a romantikus lelkületűek nagyon fogják szeretni azt az önfeláldozást amiről egyikük tanúságot tesz a szerelem nevében.
Mint mondtam, ez nem az én világom, nem lett kedvenc, de ha elvonatkoztatunk a fantasy-elemektől, akkor ez az egész egy kicsit hasonlít Philippa Gregory történelmi témájú regényeire.

A sorozat részei:

1. Gilkos kegyelem
2. Sötét diadal

2016. február 21., vasárnap

Susan Elizabeth Phillips - Édes mint a méz

Sugar Beth Carey anyagi javakban gazdag, ám érzelmekben szegény családban nőtt fel. Az apja együtt élt egy másik nővel, törvénytelen gyermeke is volt, s mivel végtelenül önző volt, eszébe sem jutott, milyen szörnyű lehet Sugar Bethnek és Winnie-nek ugyanabba az iskolába járniuk.
Winnie csak álmodott arról, ami Sugar Bethnek megadatott: szépségről, gazdagságról, magabiztosságról és Ryan Galantine-ról, a városka legnépszerűbb fiújáról. Volt azonban valamije, amit Sugar Beth nem vehetett el tőle: az apja szeretetét. Ezért Sugar Beth rajta állt bosszút, s minden lehetőséget megragadott, hogy megalázza. Az esetlen, önbizalomhiányban szenvedő kis fruskának pedig hogyan is lehetett volna esélye a szépséges Sugar Beth-szel szemben? Amikor az anyja halála után az apja bejelentette, hogy feleségül veszi régi szeretőjét, Sugar Beth megesküdött, többé nem teszi be a lábát a szülővárosába. S annak ellenére, hogy az apja megfenyegette: kitagadja az örökségből, a lány betartotta a szavát. Az apa később szívinfarktust kapott, s a lánya csak ekkor tudta meg, hogy beváltotta a fenyegetését az örökséggel kapcsolatban. Sugar Beth öt hónap alatt elvesztette az anyját, az apját, a barátait, és a házat, amelyben felnőtt. Még túl fiatal volt ahhoz, hogy sejtse, ez még csupán a kezdet…

Jokerex, 2005
Eredeti mű: Susan Elizabeth Phillips – Ain’t She Sweet?

Érdemes időnként elbeszélgetni olyan emberekkel, akik hasonlóan sokat szeretnek olvasni. Ha nem tettem volna meg, sosem olvasom el ezt a könyvet. Az írónőről természetesen hallottam, tudtam, hogy sokan rajongják írásait, de miután bepróbálkoztam a Luxusmucussal nem igazán értettem miért. Azt végülis abbahagytam mert untatott, de a hölgyek felvilágosítottak, hogy természetes hogy nem szeretem Susan Elizabeth Phillips írásait, ha pont az unalmas-vontatott-tal kezdtem. Meg aztán nem kell rögtön minden frissen megjelent szemetet elolvasni, van régebb megjelent minőségibb amennyit csak akarsz. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden friss megjelenés szemét, meg ízlések és pofonok... de nekem már nagyon elegem van a disztópikus, drámázó amcsi tinikről vagy domináns, macsó férfiak, esendő nők és töménytelen, ponográfiát súroló szexről szóló könyvekből. Zárójelben megjegyzem, aminek most fogtam neki az egy ilyen...
Vissza a könyvhöz... szórakoztatott. Tele van brilliáns párbeszédekkel amik remekül feldobják az amúgy mindennapi történetet.
Minden bizonnyal láttál amerikai kisvárosban játszódó filmet, ahol a városka gazdag családjának tündérszép lánya a hangadó az iskolában, hozzá fogható nincs még egy az univerzumban és mindenkinek pokollá teszi az életét. No, Sugar Beth pont ilyen. S amikor 15 évvel és három férjjel később, anyagilag teljesen leégve visszatér a szülővárosába, bizony szembe kell néznie a múltban elkövetett hibái miatti megtorlásokkal.
Természetesen minden jól végződik, de azért érdekes végignézni, ahogy felnőtt emberek nem tudják túltenni magukat kamaszkori sérelmeiken és kicsinyes módon bosszúért lihegnek, s mikor összejön a másik megalázása mégis ők érzik magukat ramatyul..
Ő Gordon. Nemcsak azért van itt, hogy feldobja a hangulatot és mert szeretem a basset hound-okat, hanem neki fontos szerepe van a könyvben. Sugar Beth hármas számú férjétől maradt a nőre... és nagyon nem szeretik egymást.

Nekem bejött a könyv, feldobta a hangulatom. Ha még nem olvastad, vedd fel a bakancslistádra, ha valami keser-édes olvasnivalóra vágysz.

2016. február 19., péntek

Maya Banks - Második esély (KGI 1)

Maya Banks legújabb, érzéki jelenetekkel is bíró, ám nem pusztán csak az erotikára kiélezett sorozatának középpontjában a Kelly Group International, azaz a KGI áll; egy szupertitkos elit csapat, a katonai múlttal rendelkező Kelly fivérek családi vállalkozása.
Ethan Kelly, az egykori haditengerész repülőgép-szerencsétlenségben veszítette el a feleségét. Az azóta eltelt egy évben elzárkózott a külvilágtól, és senki sem képes áttörni a maga köré emelt falakat. A mélységes fájdalom mellett rettenetesen gyötri a bűntudat, mert férjként óriási kudarcot vallott. 
Egy nap azonban megtudja, hogy Rachel él, de fogságban tartják. Azt tervezi, hogy a KGI, a szupertitkos elit csapat, a katonai múlttal rendelkező Kelly fivérek családi vállalkozása segítségével kiszabadítja. Azzal viszont nem számolt, hogy a felesége nem emlékszik sem rá, sem a közös életükre. Ethan reméli, hogy jóváteheti a múltbéli hibáit, és kapnak egy második esélyt. A veszély azonban még nem múlt el. A rejtélyes fogvatartók nem hagyhatják életben a nőt, és ki tudja, milyen titkok kerülnek napvilágra, ha Rachel egy nap visszanyeri az emlékezetét.
Kelly Group International (KGI): szupertitkos elit csapat, a katonai múlttal rendelkező Kelly fivérek családi vállalkozása. 
Profil: túszmentés, emberrablási esetek, hírszerzés, és olyan munkák, amelyeket a kormány nem vállal fel…

Cor Leonis, 2015
Eredeti mű : Maya Banks – The Darkest Hour, 2010

Sokrészes sorozat első könyve. Ha minden igaz, hamarosan várható a második rész is magyarul.
Mint ahogy a fülszövegben is olvasható, az egész sorozat a Kelly család körül forog, az első rész központjában Ethan Kelly és felesége, Rachel, áll.
A történet egyszerű: Rachel veszélyt jelentett egy szenátor politikai pályafutására, aki elraboltatja amikor a nő egy dél-amerikai jótékonysági úton van azzal a céllal, hogy az elrablók (drog-kartell tagjai) majd végezzenek is vele. Az egész repülőbalesetnek van álcázva a nyilvánosság számára, a család kap néhány apróságot azzal, hogy ennyi maradt belőle. Csakhogy közbeszól a kapzsiság, az elrablók nem ölik meg a nőt, hanem biztosítéknak fogolyként tartják táborukban. Egy évvel később onnan küld fülest a családnak egy beépített ügynök, a KGI mentőakciót szervez és hazahozza a drogokra rászoktatott nőt, aki csak nyomokban emlékszik elrablása előtti életére. Ez nem nyugtatja meg a szenátort és további kísérletek lesznek Rachel elrablására és megölésére, míg végül lelepleződik az egész háttértörténet. És közben megy a soooook lelkizés… meg némi szex . E nélkül nem is Maya Banks könyv lenne. 
Banks most is kemény fiúkról ír és szokás szerint sokat foglalkozik lelkivilágukkal. Ha ezzel azt akarta szemléltetni, hogy a kemény fiúk – ez esetben Ethan Kelly – felszíne alatt érző lélek lapul, akkor melléfogott, mert az én olvasatomban egy siránkozó, bizonytalan fickót sikerült produkálnia.
Ugyanakkor a nagy boldog amerikai család képét tárja elénk: Kellyék és hat (ha jól emlékszem) fiúk. Nem igazán értettem, hogy a vaskereskedést vezető Frank és a tanárnő Marlene Kelly hogyan sikerített ennyi és ilyen kemény fickót. Valamennyien a katonaság, haditengerészet és ehhez hasonló helyek kötelékében dolgoztak vagy még mindig dolgoznak. Egy biztos, Marlene Kellynek köze kellett legyen hozzá, mert ő egyet füttyent és felnőtt gyermekei kettőt pattannak és úgy meghunyászkodnak, mint egy megvert kutya. Szóval van hat darab nagy macsó férfi, akinek nem sikerült elvágnia a köldökzsínort és túltenni magát Oedipus-komplexusán.
Egynek elment, de nem tett rám mély benyomást a könyv, az biztos. Az egyetlen hitelesen felépített karakter a Rachelé volt, a többin látszott, hogy túl nagy volt az igyekezet arra, hogy “ütősek” legyenek. Melyik utopisztikus társadalomban mész le a puskával a konyhába, csíped fülön a hütődet kirámoló szökevény tizenévest és csupa szívjóságból beköltözteted a házadba és családodba? Ha olyan hiper-szuper keményfiúk és döbbenetesen okos család, csak úgy elfogadták, hogy Rachel repülőbalesetben meghalt, mert kaptak egy értesítést, egy jegygyűrűt és egy útlevelet? Semmi DNS teszt? Ez egy kicsit mellément, nem? De hát ízlések és pofonok…
Nem a borítója szerint ítélek meg egy könyvet, de a magyar variáns jobban tetszik...
A sorozat további részei:
2. No Place to Run – magyarul A szabadság kulcsa címmel várható.
3. Hidden Away
4. Whispers in the Dark
5. Echoes at Dawn
5.5 Softly at Sunrise
6. Shades of Gray
7. Forged in Steele
8. After the Storm
9. When the Day Breaks
10. Darkest Before Dawn


2016. február 18., csütörtök

Kelley Armstrong - Bitten - Megmarva


Elena Michaelsnek fogalma sincs arról, hogy Clay, a kedvese, vérfarkas, amíg az meg nem marja, és ezzel mindörökre megváltoztatja az életét. Elárulva érzi magát és feldühödik: képtelen tudomásul venni az átalakulását, és nem tervez semmilyen kapcsolatot a Falkájával – karizmatikus vérfarkas társainak csapatával, akik azt állítják, segíteni akarnak.
Amikor azonban a Falkát brutális gyilkosságsorozat fenyegeti, Elena képtelen választásra kényszerül. Sorsára hagyja-e az egyedüli embereket, akik valóban megértik újonnan szerzett természetét, vagy segítsen nekik régi kedvesének a megmentésében, aki nemcsak tönkretette az életét, de még mindig vissza akarja szerezni Elenát, mindenáron.

Könyvmolyképző, 2015
Eredeti mű: Kelley Armstrong – Bitten

Jesszusom… ki a bánat tett oda, hogy én ezt elolvassam, mikor tudtam, hogy vérfarkasos, én pedig messze futok mindentől ami paranormális? Elnézést a műfaj kedvelőitől, de…
Szerelmi történet – tulajdonképpen szerelmi háromszög - egy nőstény vérfarkas, a jövendő társa és egy ember között (bár szerintem az “ember” ebben a történetben inkébb az apa-pótlék) - és némi hatalmi harc, hogy legyen akció és vérfolyás is benne.
Elena Michaels, a történet főhősnője, az egyetlen nőstény a falkában és a föld kerekén egy okoskodó, akaratos, önfejű, beképzelt liba. Igen, liba! Mindent megkérdőjelez, mindent a saját feje szerint csinál és köpik rá, hogy mik lesznek a következményei a falkára nézve. Hosszas kalandok és idétlenkedés után, természetesen fajtársát választja és ásó kapa meg a nagyharang.
Guszta kis könyv, nem mondom, tele olyan dolgokkal amitől egy gyengébb gyomrú egyén hosszas tangózásba kezd a vécékagylóval: “eau de oszladó hús”, a földön fetrengő pasinak kibomlott a övje… hoppá! második pillantásra az nem is a nadrágszíj volt hanem fél méternyi pulzáló bél… vagy egy hollók és keselyűk által megcsonkított hulla állapotának részletes leírása.

Ez volt az első vérfarkasos olvasmányom, úgy gondolom, hogy az utolsó is… de legalább tudom, hogy a vérfarkas-gén csak a hímnemű utódokon keresztül öröklődik tovább…

2016. február 16., kedd

Ka Hancock - Üvegszilánkon táncolni

„Lucy, minden házasság tánchoz hasonló; időnként bonyolult, máskor csodás, ám az idő túlnyomó részében igencsak eseménytelen. Mickey-vel viszont lesznek idők, amikor üvegszilánkokon táncoltok majd. Fájni fog. Két lehetőséged van: vagy elmenekülsz ez elől a fájdalom elől, vagy szorosan összekapaszkodtok, és együtt táncoltok át a következő biztos helyre.”
Lucy Houstonnak és Mickey Chandlernek nem lett volna szabad egymásba szeretniük, még kevésbé összeházasodniuk. Mindkettejüket hibás génekkel sújtotta ugyanis a sors: a férfi bipoláris személyiségzavarral küzd, a nő családjában a mellrák szedi áldozatait. Ám amikor Lucy huszonegyedik születésnapján útjaik összetalálkoznak, fellángol a szikra, és többé le sem tagadhatják az egymás iránti vonzalmukat.
Eltökélten és megfontoltan küzdenek azért, hogy a kapcsolatuk működhessen, ezért írásba foglalják az ígéreteiket. Mickey szedi a gyógyszereit. Lucy nem hibáztatja azért, ami felett nincs hatalma. A férfi őszinteséget fogad. A nő türelmet. Mint bármely házasságban, nekik is vannak jó, rossz és néha nagyon rossz napjaik. Annak érdekében, hogy megbirkózhassanak az egyedülálló kihívásokkal, szívszaggató döntést hoznak: nem vállalnak gyermeket.
Amikor azonban Lucy megjelenik egy rutin orvosi vizsgálaton, olyan meglepetés éri, ami mindent megváltoztat. Mindent. Egy pillanat alatt értelmüket vesztik a szabályok, és ők ketten kénytelenek újradefiniálni a szerelem valódi lényegét.

Pioneer Books, 2015
Eredeti mű: Ka Hankock – Dancing on Broken Glass

Hűha! Ez nem semmi! Nagyon érzékeny vagy depresszióra hajlamos embereknek határozottan nem ajánlott olvasmány. De ettől függetlenül kellenek az ilyen történetek is, mert az élet nem habostorta, a fehér lovas herceg azóta piros Ferrarin jár és tuti nem értünk fog jönni… a dögös milliomos sem. Ez a történet akár a te családodban is lejátszódhatott volna, vagy a szomszédéban, az ismerősében.
Leírni, hogy Lucynak és Mickeynek – a két főszereplőnek –  nem lett volna szabad egymásba szeretniük és összeházasodniuk durva és nem felel meg a valóságnak. Egyrészt a szerelemet nem lehet szabályozni, másrészt ha soha senki, akinek valamilyen genetikai rendellenessége van, nem házasodik és nem hagy maga után utódokat, akkor rövidesen megszűnik az aglomeráció és az ember lánya kedden reggel indul, ha pénteken délben egy másik emberi lénnyel szeretne találkozni.
Mickey bipoláris zavarban szenved – akárcsak elhunyt anyja, Lucy családjában a nőket tizedeli a mellrák és ő is a mutáns gén hordozója, akárcsak két nővére. Ezek olyan dolgok, amiért ők nem hibásak, amikről ők nem tehetnek. Bipoláris zavarral szépen és hosszan lehet élni, gyógyszerezés kérdése, s ha valaki hordozza a mellrákot előidéző mutáns gént, az még nem jelenti azt, hogy meg is fog betegedni.
Lucy esetében sajnos ez nem így van. Ő már túl van egy rákos epizódon és minden egyezség és óvintézkedés ellenére terhes marad, mi több, vállalja, hogy meg is szüli a magzatot. Csakhogy a magzattal együtt valami más is jön: az áttétek tüdőbe. S megkezdődik a versenyfutás az idővel és a rákkal. Amit Lucy nővérei ez idő alatt elművelnek az már nem törődés és féltés, hanem kész pszichózis -  Priscilla, maga is túl van már egy mellműtéten, Lil pedig betegesen szeretne egy kisbabát, de nem képes szülni és az örökbefogadás sem jön össze soha. És ez még semmi Mickey-hez képest aki mindent bevet annak érdekében, hogy lebeszélje Lucyt a terhesség kihordásáról. Valamennyien a csodában reménykednek.
    Erotika- és vulgaritásmentes olvasmány, könnyen érthető, bár helyenként orvosi szakkifelyezésekben bővelkedik. Egyes szám első személyben van írva, Lucy és Mickey felváltva meséli el a történetet, ki-ki saját szempontjából, aztán már csak egyikük mesél...
Többször is hallottam/olvastam, hogy Jojo Moyes Mielőtt megismertelek című könyvéhez hasonlítják. Én nem mondanám, hogy így van. Más-más témát taglalnak és annyi a közös bennük, hogy mindkettő olyan dolgot tár elénk, ami akár velünk vagy közvetlen környezetünkkel is megtörténhet, és hogy minkettőben létfontosságú dolgokról kell döntést hozni.

Csodálatos történet családról, közösségről, szerelemről, mindennapi dolgokról… Nem sírtam, de megérintett és elgondolkoztam azon, hogy szabad-e tudatosan egy ilyen nehéz genetikai örökséget továbbítani egy ártatlan lénynek. 
    Szabad?

2016. február 14., vasárnap

Amanda Quick - A bajkeverő

„Amanda Quick első regénye pár hét leforgása alatt a sikerlisták élére került. Legújabb, tizenkettedik könyve már megjelenése napján elfoglalhatta az előkelő első helyet. Méltán.” 
The Guardian
Imogen Waterstone hosszú évek óta bosszút forral barátnője gyilkosa ellen. Nagybátyja halálával váratlan lehetőséghez jut: csapdát állíthat ellenfelének. Elhíreszteli, hogy az örökség részeként a tulajdonába került egy térkép is, amely felbecsülhetetlen értékű ókori kincs nyomára vezet. Arra számít, hogy a gyilkos expedíciót szervez a színarany pecsétnyomó felkutatására. Imogen reményei szerint arra majd csak az út végén – amikorra ellenfele minden pénze elúszott – derül fény, hogy a kincs sohasem létezett. 
A terv végrehajtásához azonban segítségre van szüksége. Segítőtársul a híres felfedezőt, Colchester Earljét szemeli ki. Ám a férfi, akinek múltja botrányoktól sem mentes, visszautasítja a lány kérését. Épp ő adja a nevét ehhez az őrültséghez? Ő, aki hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a kincs nem létezik! 
Nem létezik? 
„Kaland és szenvedély humorral fűszerezve, ahogy azt Amanda Quicktől már megszokhattuk. Újabb remekművet tart kezében az olvasó.” 
Romantic Times

Maecenas, 1997, 2004, 2015
Eredeti mű: Amanda Quick – The Mischief , 1996 

Amanda Quick több könyvét is olvastam az elmúlt években, ez valahogy kimaradt eddig, pedig szem előtt volt. Azért kaptam gyorsan elő, mert egy esti beszélgetés alkalmával több ismerősöm is nagyon pozitívan nyilatkozott róla és kiváncsívá tettek. S ha már kétszer is volt utánnyomás az évek folyamán...
Rossz nem volt, az biztos, de nekem valahogy nem lett kedvenc. Ennek ellenére el tudnék képzelni egy filmesített változatot, ahol betegre nevetném magam, mert helyzeti humor van benne bőviben.
Kőszívű Colchester és Illentlen Imogen… többet nem is nagyon kellene mondani a két főszereplőről, bemutatja őket a Társaság által rájuk akasztott gúnynév.  Társaság alatt értsd a 19. századi Anglia krémjét, puccos családfával és tömény sznobériával. Csakhogy ennek a Társaságnak a látszat a fontos és nem az igazság. Kőszívű, mert nem szeret senkit, egyáltalán nincsenek érzelmei, semmilyenek – és Illetlen, mert a Társaság szemében kompromitálva volt egy nős férfi által,aki ráadásul a barátnője férje volt.
Szóval Illetlen Imogent és Kőszívű Colchestert a rég letűnt zamari kultúra szeretete és tanulmányozása köti össze. Mellesleg ez egy kitalált, sosem létezett kultúra, bár Tibetben van egy Zamar nevű város, a zamar pedig egy héber eredetű szó, jelentése isten dicsőítésére írt dal - nem én mondom, hanem a gugli meg a Wikipédia.
De vissza Imogenhez és Colchesterhez… aki természetesen egymásba szeret, leleplez néhány csalót és gyilkost, megold egy sosem létezett rejtélyt. Nagyon jól felépített karakterek és rajtuk keresztül remek bemutatót kapunk a Társaság felszínességéről és a felszín alatti valóságról. Bár Imogent néha megráztam volna felszínessége, akaratossága, naivitása és makacssága miatt, ha másmilyen lett volna, nem annyira élvezetes olvasmány a könyv (akkor is egy liba, de ne mondd senkinek). Méghogy, szegény, ideggyenge Colchester!
A történelmi romantikus regények rajongói szeretni fogják, bár - szerintem - eddig már valamennyien olvasták, csak én kullogtam hátul, mint egy farok. Szivesen megmutattam volna az angol kiadás szemet gyönyörködtető borítóját is, de azonos ezzel, talán a kék egy kicsit sötétebb, tehát pont ennyire semmitmondó.

2016. február 11., csütörtök

Valentin-napra szeretettel....

Igen, tudom, vasárnap lesz, addig még van... de azért szabad beszélni róla, nem?
   Igazából ez egy angolszász országokból átvett ünnep, de eredete a 14. századba nyúlik vissza és Szent Valentin vagy Valentinianus (magyarul Szent Bálint) nevéhez kötődik, aki abban az időben Interamna püspöke volt (ma Terni, Umbria olasz tartomány) és többek között a szerelmesek védőszentje is. Mások a római korba vezetik vissza a szerelem ünnepének kezdeteit. – füstölt a gugli.
   Az 1990-es évek után gyorsan terjedt Európa közép és keleti részén is... leomlott a berlini fal, s láttuk mi történik a „civilizált” nyugaton. A majmoláson kívül valószínűleg a piros szivecskés, kereskedelmi jellege is hozzájárult a népszerűségéhez – milyen jól el lehet adni minden szemetet  Valentin-nap címszóval – és számos vitát szült arról, hogy kell-e nekünk, nem angolszászoknak, ez a habos-babos, piros szivecskés import ünnep?

   Személy szerint nem látok semmi rosszat abban, ha valaki magáénak akarja tenni ezt az ünnepet, de akkor ne legyen csak kirakat az egész. Ne csak február 14-én (március 8-án, karácsonykor és az aktuális szülinap/névnapkor) szeressünk és viselkedjünk szépen. Az évnek 365 napja van, akkor 365 napig szeressünk és viselkedjünk úgy, hogy ne bántsuk a másikat... Szökőév van, február 29-én lehetsz ronda és ráfoghatod a pre-mensturációs szindrómára, ha nő vagy és a kedvenc csapatod pocsék szereplésére, ha férfi.
 Ki-ki eldönti magának, hogy ünnepli-e Valentin-napot, s ha igen mi módon teszi azt. Felnőtt emberek vagyunk, valamennyiünknek megvan a saját értékrendszere arról, hogy mi a stílusos és mi a giccs. Ajándékozzunk virágot, bonbont – tehetősék akár értékesebb tárgyakat is. És ajándékozzunk könyvet is, mert miért is ne? Egy könyvmolynak az a legszebb ajándék és szinte valamennyi kiadónak van kedvezménye ebből az alkalomból. Ajándékozzunk valamit, akár egy mosolyt, egy kedves szót, bármit amit magunktól adunk és nem azért mert elvárják tőlünk, vagy – ami még rosszabb –, mert valamit el akarunk érni általa.
Boldog Valentin-napot! Valentin és nem Bálint. Nem attól lesz valaki jobb hazafi, hogy mellveregetve mindent anyanyelvére fordít. Szabó István sem Steven Tailorként kapta az Oscar díjat és Hosszú Katinka sem Katie Long néven áll fel a dobogó legmagasabbik fokára.





2016. február 10., szerda

Rachel Gibson - Szerelmi katasztrófák (Hokisok 4.)

ELSŐ KATASZTRÓFA: FÉRFIAK 
Faith Duffy nehéz kamaszkor és nagy pofára esések árán tanulta meg, hogy a szerelemben nem szabad hinni, mégis egy nagyon gazdag és nagyon öreg férfi tökéletes társa lett. A férfi halála után azonban nem maradt neki más, csak a társtalanság és a magányos éjjelek. No meg egy nagy halom pénz és egy profi jégkorongcsapat. Pedig Faith nem is szereti a hokit!
MÁSODIK KATASZTRÓFA: SZENVEDÉLY
Ty Savage-ot a halálos vonzereje és még halálosabb jobb horga méltán teszi az amerikai és kanadai a hokirajongók kedvencévé. A játékos szeme előtt azonban csak egyetlen cél lebeg: megnyerni a Stanley-kupát. Nagyon nem vágyik rá, hogy egy buta liba keresztülhúzza a számításait.
HARMADIK KATASZTRÓFA: SZERELEM
Faith és Ty első látásra megutálják egymást, mégsem tudnak szabadulni a másiktól. Egy gyenge pillanatban engednek a kíváncsiságnak, és kiderül, hogy Ty több mint amennyit az izmos test és a profizmus látni enged, és Faith sem az a buta ex-playmate. Viszonyról azonban szó sem lehet, ha pedig még egymásba is szeretnének, az kész katasztrófa lenne!

Athenaeum, 2016
Eredeti mű: Rachel Gibson - True Love and Other Disasters, 2009

Hoki... ha az ember lánya egy olyan helyen él, ahol két-három szomszédos baráti országnak kell összeállnia, hogy egy mini-hokibajnokság összejöjjön, és a bajnok csapat hozzávetőlegesen azonos a nemzeti válogatottal, akkor ez a sport annyira merőleges neki mint a tehénnek a balett. Nem mondanám, hogy okosabb lettem hokiügyben, vagy megszerettem a sportágat miután elolvastam négyet a hat kötetes sorozatból - bár szoktam idétlenkedni a jégen. Igen, igen... a szokásos nyűg, mire megjelenik még egy könyv, az előzőkre csak nyomokban emlékszem. Mondjuk ez esetben ez nem is olyan baj, hisz egyetlen utalás van az előző részekre: a második könyvben szereplő Jane Alcott (mostanra már Mrs. Martineau) interjút készít a főhősnővel.
 Síma, nagy durranások nélküli szerelmi történet, sok-sok hokival vegyítve – amit, gondolom én, mindenki más ért, akinek az országa rendelkezik jégkorong-kultúrával. A cselekmény bonyolítása helyett az írónő inkább a szereplők lelki világával és az öltözködésükkel foglalkozik. Főleg az öltözködésükkel. Tele van a könyv rejtett reklámmal. Nem tudom, hogy ez a termékmegjelenítés szándékos volt, mert megfizették érte, vagy egyszerűen sznobizmusból hemzseg a világmárkáktól a könyv. Hát mit érdekel engem, hogy amikor Ty Savage belépett a helyiségbe a garbója nyakán ott volt-e az ismert sportszergyártó pipa alakú márkajelzése vagy sem? Azt is megértem, hogy Faith azért hurcol állandó jelleggel magával egy kalapdobozt, mert anno, egy repülőzés alkalmával elhagyták a csomagját és a dobozban nem kalap van, hanem a legszükségesebb dolgai és értéktárgyai, de minden egyes alkalommal, amikor máshol szándékszik éjszakázni, le kell írni, hogy a kezébe hozta Louis Vuitton kalapdobozát (esetenként Louis Vuitton gurulós bőrőndjét is)?  Ez csak enyhe szemléltetés volt, mert ha Faith épp vásárolni megy, akkor valamennyi márkabolt neve fel van sorolva.
Azt is el tudom képzelni, hogy ezzel akarta szemléltetni mi mindent engedhet meg magának a szegény sorból származó Faith, aki sokat megélt mielőtt a hokicsapatot megörökölte. Anyja maga is sztriptíztáncosnő volt, senki nem tudja már számontartani hány férjjel és szeretővel, és aki nem tud felnőni még az ötvenes éveire sem, hanem Marvin Gaye zenéjére kemény szex-maratonokat teker le a főhős apjával. Mindezt teszi Faith lakásán... és van egy idegesítő ölebe is.
Faith, az ex-sztriptíztáncosnő, ex-playmate, ex-kirakatfeleség megörökli a Chinooks hokicsapatot 51 évvel idősebb féjétől, aki bizony nem az IQ-ja, hanem a mellbősége miatt vette felelségül. A megboldogult családja eddig is utálta, most azonban kéjes örömmel alázzák meg valahányszor alkalmuk van rá, az ismerősök hátat fodítanak neki, kizárják minden olyan puccos alapítványból és helyről aminek tagságát megboldogult férje millióinak és státuszának köszönhetett. És maradt a hokicsapat...
A főszerepő Ty Savage bizonyítani akar. Első sorban azt, hogy jobb játékos mint amilyen az apja volt és egyetlen cél lebeg előtte: a Stanley kupa, mert ez az egyetlen dolog amit kimaradt az apja életéből, tehát az egyetlen mód arra, hogy bebizonyítsa ő a jobb. Egy ideig ellenáll Faith iránti vonzódásának... de semmi nem állíthatja meg a boldog végkifejletet, még a megboldogult férj meglehetősen ronda fiának mocskos zsarolása sem.
Jópofa, humoros könyv, nem kell sokat gondolkozni rajta, bár – szerintem – a vége kissé elfusizott volt, mintha már unta volna a történetet és egy merész húzással, na legyen már vége.


A sorozat körábbi kötetei:
1. Jégbezárt szívek, 2010
2. Jane vékony jégen táncol, 2011
3. Valentin nap és egyéb őrültségek, 2015
A sorozat magyarul még meg nem jelent részei (Reménykedjünk!!!)
5. Nothing But Trouble
6. Any Man Of Mine

S mivel zeneszámokat is említ a könyvben, hallgassátok meg azt, ami kétszer is felhangzik az arénában...