2016. január 31., vasárnap

Újra és újra...

ez volt....

Fecserésztünk a hölgyekkel – könyvekről, milyen megjelenésekre várunk, mivel van tele a hócipőnk, ki mit és főleg hol olvasta...
Ismerős szól, a kiadó újra megjelenteti Borsa Brown Maffia trilógiáját. Nézzük az belinkelt honlapot: szenvedélyesebb, bővített kiadás. Értsem úgy, hogy írt hozzá kötetenként egy-két erotikus jelenetet, lecserélték a borítót és akkor ez most egy új könyv? Az úgy volt jó, ahogy meg volt írva. Pontosan annyi szenvedély és erotika volt benne amennyire szükség volt.
Szó szót hoz, másik ismerős jelzi, hogy az a bizonyos H betűs kiadó, aki olyan romantikus füzeteket ad ki – és néha könyveket is –, újabb Nora Roberts könyvvel rukkol elő és ismét két olyan történet van egy kötetbe szedve, amit ugyanaz a  H betűs kiadó már megjelentetett más-más formában. Ez nem az első eset, hogy elővakarnak már megjelentetett írásokat, párosítják őket kizárólag a kiadó által ismert kritériumok szerint, rácsapnak egy új borítót és újra eladják.
Mennyit akarnak még kipréselni ugyanabból a műből?
ez lesz...
Na persze, rá lehet vágni, hogy más kiadók is elővesznek olyan könyveket, amiket anno már mások megjelentettek. Így igaz. Például a Gabo Kiadó rengeteg olyan könyvet jelentetett meg, amiket sok évvel ezelőtt már a Hajja és Fiai piacra dobtak. Azzal a különbséggel, hogy ezeket a könyveket újra lefordították. Rossz nyelvek szerint azért volt erre szükség, mert annak idején a szerkesztő egy borzasztó prűd ember volt és határozottan kivágott minden erotikára utaló jelenetet.... nem tudom, ha tényleg igaz-e, csak mesélik könyves körökben és jól lehet rajta vigyorogni.
Emlékszem, évekkel ezelőtt Danielle Steele könyvet vásároltam Budapesten egy ismerősnek. Egy év alatt kétszer is. Nem vagyok az írónő rajongója, halvány fogalmam sem volt, hogy mindkét alkalommal ugynazt a történetet vásároltam, csak a kiadó, a könyv címe és a borító színe különbözött: az egyik fehér alapú volt, a másik lila.

Tehát a mai nap bölcsessége: mielőtt könyvet vásárolsz, jól nézd meg amit kiszemeltél, mert lehet otthon már van belőle egy-két példányod másképp „felruházva”.

2016. január 30., szombat

Soheir Khashoggi - Mozaik


Egy hathetes ikerpár édesanyja, Dina Ahmed azt hitte, mesébe illő házasságban él férjével, Karimmal New Yorkban. Ám egy napon arra megy haza, hogy a férfi Jordániába hurcolta az ikreket, mert ott akarja felnevelni őket. Dina felfogad egy nyomozót, és a közel-keleti államba repülnek, hogy visszavigyék a gyermekeket. Dina tisztában van vele, hogy az USA-ban az ikrek apa nélkül nőnének fel, ahogyan most az anyjuk nélkül kényszerülnek élni.

Reader’s Digest, 2006

Végy három Harlequin füzetet, melynek szereplői barátnők, gyúrd össze, rövidítsd meg és kész.
Nem mondom, hogy rossz volt, mert nem volt az. - lehet azért, mert a téma nagyon is aktuális a bevándorlók okozta helyzet miatt. (nem politizálok!)
Miért “mozaik”? Mert a szereplői olyan színesek, multikulturálisak és különböző etnikumúak mint a mozaik darabkái - muzulmánok, zsidók, színesbőrűek vagy akár fehérek.
A sajnálatos történeten túl a könyvnek azért van egy olyan üzenete is, amin talán érdemes lenne elgondolkozni: különböző etnikumú emberek békés együttélése lehetséges, de nem föltétlenül fog bekövetkezni, még akkor sem ha látszólag működik. És ennek tengernyi oka van….
Egynek elment, nem mondom, hogy az írónő rajongója lettem.

Mellesleg a könyvben szereplő ikrek 6 évesek, nem 6 hetesek, mint ahogy a fülszöveg írja…

2016. január 29., péntek

Marisa de los Santos - És besétált a szerelem

Attól kezdve, hogy Martin Grace belép Cornelia Brown divatos philadelphiai kávézójába, Cornelia élete örökre megváltozik. Az elbűvölő és lehengerlő Martin, aki megszólalásig hasonlít Cary Grantre, leveszi a lábáról Corneliát, aztán menet közben kiderül, hogy Martin Grace inkább csak a változás előfutára, mint maga a változás…
Eközben a város másik végében, miután egyre furcsábban viselkedő édesanyjának hirtelen nyoma vész, a tizenegy éves Clare Hobbes magára marad. Clare a híres árvák, Anne Shirley, Sara Crewe, Mary Lennox vagy akár Harry Potter életéből merít bátorságot ahhoz, hogy fölkeresse külön élő apját. Amikor együtt megjelennek Cornelia kávézójában, a két lány, Cornelia és Clare váratlanul szoros barátságot köt egymással. Kettejüknek súlyos döntéseket kell meghozniuk, és közben rájönnek: az élet leglényegesebb dolgai között biztos érzékkel eligazodnak, ha tudják, hogy mit szeretnek és miért.
Finom eleganciával írt regényében az Amerikában ismert költő, Marisa de los Santos az élet örömeire és veszteségeire világít rá. A szellemes és eredeti, filmvászonról ismert varázslatos pillanatokban is bővelkedő És besétált a szerelem egy tehetséges regényíró színre lépését jelzi, és bizonyítja, hogy bár a szerelem mindig kiszámíthatatlan – szédítő, bámulatba ejtő – fordulat, nemegyszer olyan közel van az emberhez, mint a saját lakásának ajtaja.

Ekren, 2007
Eredeti mű: Marisa de los Santos – Love Walked In

Csodálatos könyv! Nem azért mert olyan kimondhatatlanul jó és elsöprő lenne a téma, hanem azért, ahogy meg van írva, emberközelien, vulgaritás-mentesen. Ha film lenne, akkor azt mondanám róla, hogy művészfilm.
Cornelia Brown – 31 éves, abbahagyta az egyetemet, egy kávézót vezet, nincsenek nagy tervei és elvárásai az élettől, a mának él és álmodozik a nagy szerelemről. Vonzódik a régi dolgokhoz. Azt állítja magáról, hogy nem film-buzi, de mindenre helyzetet egy film-részlethez tud viszonyítani, kedvence a Philadelphiai történet. Ha nem vagy a múltszázadi klasszikus amerikai filmművészet specialistája, nem tudod ki volt Cary Grant, Bette Davis vagy Katherine Hepburn, ne fogj bele a könyvbe, nem fogsz bizonyos összefüggéseket és utalásokat megérteni és idegesíteni fog.
Clare Hobbes – 11 éves diáklány, gazdag, elvált szülők koravén gondolkodású gyermeke. Bipoláris zavarban szenvedő anyja és érzelmileg sivár apja miatt Clare csak azt akarja, hogy szeressék, hogy fontos legyen valakinek, hogy biztonságot kapjon. Ha nem vagy az  ifjúsági- és gyermekirodalom árvákról, félárvákról és mindenféle lelki és anyagi nyomorban élő gyermekekről szóló könyveinek alapos ismerője – Dickenstől Nancy Drew-ig – akkor ne fogj bele a könyvbe, mert az állandó hivatkozások idegesíteni fognak. Legalább Lucy Maud Montgomery Anne sorozatát ismerned kellene, az Clare kedvence.
Clare és Cornelia története eleinte párhúzamosan fut, bár egy idő után talán elgondolkozol azon, hogy a Corneliának udvarló Martin Grace vajon nem Clare apja? Találkozásuk sorsfordító minkettőjük számára, és kezdetét veszi a közös “utazás” melynek során Clare megtudja mit jelent a szeretet és a biztonság, Cornelia életébe pedig besétál a szerelem. És nem Martin az…

Ha többet mesélnék a történetről, akkor elrontanám az olvasás-élményed. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla – bár nem vagyok sem a múlt századi amerikai film, sem az Anne-sorozat szakértője. Erotika-mentes, érzelemdús könyv, balzsam a lelkednek és csodálatos a nyelvezete. Nekem kedvencem lett.

S ha elolvastad és nem tudnád mi és honnan jön a Tééé-jjjóóó - Téé-ééé-jjóó-óó, akkor ezt hallgasd meg...



2016. január 28., csütörtök

Mert a nézését, meg a járását....

   Nem szeretem a mulatós zenét. Sem össznépi gyülekezeten, sem esküvőn, sőt még az alkohol sem tudta velem megszerettetni ezt a szubkulturális megnyilvánulást. 
  A műfaj kedvelői ne ugorjanak a torkomnak, szubkultúra nem azt jelenti hogy kultúrán aluli/kívüli, hanem azt, hogy a kultúrának egy specifikus része. A mulatós-zene kedvelők egy szubkultúra, az opera kedvelők egy másik szubkultúra, a dzsessz-imádók, a népdalosok, a szappanopera-kedvelők, a film-buzik és így tovább... mind-mind egy-egy szubkultúra. 

  No, vissza a témához, szóval semmilyen állapotomban nem szeretem a mulatós zenét... de egy egészséges nevetésért mindent!


Köszönet Katalinnak, aki meglobogtatta az orrom előtt ezt a vigyor-lehetőséget!!




... e közben, egy távoli galaxisban....


2016. január 27., szerda

Monica Carrot - A gyöngyszürke

A New Yorkban élő, ambiciózus Izabell szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál, amikor annak halála után megbízást kap a jóképű, tehetséges, egzaltált író, Sebastian hátrahagyott műveinek kötetbe rendezésére.
Izabell komolyan veszi a feladatot, és beköltözik Sebastian üresen álló belvárosi lakásába, hogy beleássa magát az író életművébe. Ahogy teljesen birtokba veszi nemcsak az életterét, de személyes tárgyait is, fokozatosan elveszti kapcsolatát a valósággal. Furcsa képzetek kerítik hatalmukba, és rögeszmésen kutatni kezd a férfi életének súlyos titkai után. Közben megszállottan dolgozik, és mint egy képzeletbeli láncra a szürke gyöngyöket, úgy kapcsolja össze laza füzérré a Sebastian által papírra vetett erotikus elbeszéléseket, melyek a maguk kendőzetlen valóságában mutatják be a szexuális vágyat és az érzéki szenvedélyt.
A lány maga is felfedezi és nagy élvezettel műveli a testi szerelmet – s ahogy megfejti Sebastian lelkét, végül az életét beárnyékoló, förtelmes és bizarr családi tragédia, a saját titka végzetszerűen sodorja a pusztulásba.

TotHál, 2015

Nem tudom ha létezik-e ilyen műfaji besorolás, de én ezt “erotikus pszicho-thriller” címszó alatt futtatnám.
Többször is volt egy olyan érzésem, mintha Sylvia Plath Üvegbúrájába csöppentem volna, bár olyan távol áll egymástól a két könyv mint Makó Jerzsálemtől. – nagyon remélem ez nem egy önéletrajzi írás. Kerestem további infót a szerzőről, de nem találtam semmilyen fórumon.
Az ami könyv fülszövegében szerepel az a legenyhébb bevezető ahhoz a horrorhoz, ami maga a történet. Izabellnek és Sebastiannak találkozni kellett, Izabellnek meg kellett ismernie Sebastiant – bár ez csak az írásain keresztül történik meg. Annyira hasonló a személyiségük, hogy ez elkerülhetetlen volt. És miközben megismertet minket Sebastian írásaival lassan, fokozatosan tárja fel a saját világát is.
Izabell problémás múlttal rendelkezik. Gyógyszerész apja a közösség megbecsült tagja, istenfélő ember, aki otthona biztonságában és pincéjében a parafília minden formáját felvonultató pornográf gyűjteménnyel rendelkezik. Ikertestvére, Benjamin, fogyatékos. Nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is torzszülött, aki az értelmi fogyatékosok obszesszivitásával gyöngyöt fűz és annyira elbűvölik a szemek, hogy tizenkilencedik születésnapja alkalmából történő hazalátogatása alkalmából bestiálisan kiírtja szüleit, a szomszéd házaspárt, a macskát, csak azért, hogy újabb fűzért készíthessen szemekből.
Igen, Izabell szerkesztőként dolgozik egy kiadónak és igen, őt bízzák meg Sebastian írói hagyatékának rendezésével ezért beköltözik a lakásába. Annak a Sebastiannak a novelláskötetét kellene szerkesztenie akit egyetlen egyszer látott, amikor még felszolgálóként dolgozott egy bisztróban. Annak a Sebastiannak az erotikus írásait rendezi kötetbe, aki zsenialításával takarta disszociatív személyiség-zavarát, ugyanis Sebastiannak két személyisége van: az egyik nő, a másik férfi, az egyik jobb kezes, a másik bal kezes. Ez a kettősség lelhető fel az erotikától túlfűtött írásaiban is: történetei egy részét nők mesélik el, míg a másik részét a férfi szempontjából írja, a történet azonban más, nem ismétlődik úgy, hogy csak a szereplő szempontja változik. – Ha most ronda akarnék lenni akkor azt mondanám, hogy ez egy jó kis fricska azoknak az íróknak, akik többször megírják ugyanazt a történetet, csak más-más szereplő szemszögéből, mert azt szuggerálja, hogy ott nemcsak kreativitás van, hanem egy kis személyiségzavar is.
Izabell annyira elrugaszkodik a valóságtól, annyira Sebastian őrületének hatása alá kerül, hogy még azt is bemagyarázza magának, hogy Sebastian belé volt szerelmes – bár mint mondtam, egyszer találkoztak futólag egy bisztróban, és ugyan ki figyel a pincérlányra, ha el van telve saját magával? Nem hajlandó elfogadni, hogy Sebastian öngyilkos lett, nem hajlandó elhinni, hogy szexuális ön-mutilálást végzett magán és elvérzett, mert épp női énje felülkerekedett és bosszút akart állni a férfiasságán. Annyira bele bolondulva Sebastian tökéletességébe és zsenialitásába, hogy öl miatta, több késszúrással végez munkatársával, aki megpróbálja elmondani neki, hogy milyen volt férfi igazi arca.
Nos, benéztem a “ruharágó”-ra, ott ezt könnyű olvasmánynak értékelik, sőt a “lepkefing” szót használják ennek kellő érzékeltetésére - ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy véleményolvasás céljából látogattam oda.

Több szempontból sem könnyű olvasmány. Aki nem bírja a túlzott erotikát és az emberi személyiség sötét oldalát, az ne is fogjon bele.

2016. január 26., kedd

E. L. James - GREY

…mert minden történetnek két oldala van.
E. L. James újraírta az elmúlt idők legsikeresebb bestsellerét.
Eljött a várva várt pillanat, amikor a Szürke-rajongók végre a titokzatos és izgató Christian gondolatai közé férkőzhetnek. Christian Grey szavain, gondolatain és álmain keresztül végre megtudjuk a titkot, mit gondolt a férfi az Anastasiával folytatott szenvedélyes kapcsolatáról.
 A férfi gyönyörű, okos és a hatalom megszállottja. Világa rendezett, szigorú szabályok szerint működik, de fájdalmasan üres, mindaddig, amíg Anastasia Steele be nem lép az életébe. Miért nem képes ellenállni Ana csendes szépségének? Miért nem tud elszakadni tőle? Mi űzi ebbe a vakmerő és szenvedélyes viszonyba, ami mindkettőjüket felőrli? Ana átlát az álcának használt ridegségen, amivel Christian gyermekkori traumáit és szeretetlenségét palástolja. Vajon képes a lány csillapítani a fájdalmat, vagy a férfi lelkét emésztő sötét vágyak és öngyűlölet végül elűzik mellőle azt, aki az utolsó reménysugár lehetne az életében? 
„Christian rendkívül összetett személyiség – nyilatkozta James –, az olvasóimat mindig is izgatták a vágyai, a gondolatai, és persze múltjának sötét árnyai is. Nagy öröm volt számomra ismét visszatérni Ana és Christian világába, és újraélni a történetet.” 
Az Ötven árnyalat-trilógia világszerte 125 millió példányban kelt el, ez a könyvkiadás történetének eddigi legsikeresebb sorozata. E. L. James GREY című regénye június 18-án, Christian születésnapján jelenik meg az USA-ban.


Libri, 2015

   Ha elvonatkoztatok most a "Szürke" sorozatról - aminek nem is az lenne a címe, ha a fordító és a kiadó rendesen teszi a dolgát, ha nem gondolok a nem éppen sikeres filmre sem - Aranymálna Díj-on tíz kategóriából hatban jelölték -, akkor ez a könyv nem is rossz, bár többet vártam Christanból. 
   Kár, hogy hamarabb jött a trilógia, mert már csak fél szívvel-szemmel olvastam azt, ami - mondjon bárki bármit - jobb. Az is kár, hogy annyira agyonreklámozták a filmet, pedig nem is volt nagy durranás, mert sajnálatos módon Grey-t már jelentős mennyiségű előítélettel fogadtuk.
Arra vártam, hogy a történet megismétlése mellet többet megtudok Christian Grey múltjából, azokról a történésekről amik hozzájárultak ahhoz, hogy olyan legyen a személyisége amilyen. Olyan dolgokat amiket nem mesélt el Anastasiának. Ezekből szinte semmit nem kaptam, néhány apró szösszenet van, álomszerű mesélés a gyermekkorról, a biológiai anyjáról, az új családba való kerülésről. Nem esik szó például arról, hogy miért váltott az alárendeltből dominanciára miután véget ért szexuális kapcsolata "Mrs. Robison"-nal - bár azt, hogy valójában domináns lenne erősen kétségbevonom, inkább enyhén szadistának, szerepjáték-kedvelőnek mondanám. És irányítás-mániás - az angoloknak van erre egy nagyszerű kifejezésük: control-freak.
   Aki még nem olvasta a "Szürkét" inkább ennek fogjon neki, s ha lesz folytatása - miért is ne lenne - kiváncsian fogom elolvasni.
   És a februárban bemutatásra kerülő paródiáját is meg fogom nézni.

Kriszcsön... - bocsi, nem bírtam kihagyni (széles vigyor)

2016. január 25., hétfő

Ne már!!!

Minden bizonnyal többen is láttátok már a mellékelt fotót itt-ott. Én személy szerint egy Facebook-csoportból nyúltam le, aki pedig oda feltöltötte azon humorizált, hogy egy menő blogger oldalán találta.
Kéretik figyelmesen elolvasni a szöveget - maga az üzenet amit közvetíteni próbál dícséretes, de ahogy teszi kritikán aluli.
Pontosan nem értem kihez is szól... az óvoda nagycsoportjához? Azokhoz akiknek az értelmi szintje egy csimpánzéval vetekedik? 
A szövege sértő és megfogalmazása lekezelő, mintha a célszemélyek idióták lennének.
Kicsoda is Panka? 
Rajz szerint egy 5 éves gyermek, de 5 éves gyermekek a legritkább esetben olvasnak, nem járnak könyvtárba, az akció azt jelenti, hogy a szomszéd gyerekkel randalíroznak egyet, a molyt határozottan írtják és a rukkolát is akkor használják, ha a tányérjükból szedegetik saláta formájában. Továbbá nem interneteznek (legalábbis nem kellene), és mivel olvasni sem tudnak - csak a nagybetűket amikből a nevük áll -,  illegális pdf-et sem tölthetnek le. Ezek szerint a rajz valószínűleg valamelyik kereskedelmi tévécsatorna legújabb önjelölt celebét ábrázolja. Mivel a hajat egy sárga képződmény jelzi, miért ne ütne agyon egy másik sztereotípiát: szőke nő, sőt! anorexiás szőke nő... És miért pont Panka? Miért nem Pistike? Pistike nem olvas? Vagy nem tölt le a netről? Csak a Pankától eltérő lányok/nők lopnak az internetről? Panka okos és ott a felhívás, hogy legyél olyan mint ő. Ez azt jelenti, ha nem vagy olyan mint ő akkor hülye vagy?
Arra vagyok kiváncsi, hogy ezért a szemétért mennyit zsetont kapott a nulla kreatívitású alkotó... és miközben csökevényes agysejtjei vért izzadtak eme sértő infantilitás összerakása közben mit hallgatott? Netán valamit a Youtube-on? Vagy épp egy filmet nézett az interneten?

2016. január 24., vasárnap

Maya Banks - Mámor trilógia

Három vonzó, gazdag, sikeres férfi. Három jó barát és üzlettárs, akik hozzászoktak, hogy ők irányítanak a tárgyalóteremben és a hálószobában egyaránt. Az ő történetük szálait gombolyítja, szövi rafináltan a magyar olvasók körében is jól ismert Maya Banks a Mámor-trilógia egy-egy kötetében.


Az első kötet azé a Gabe Hamiltoné, aki mindig mindent megkap, amire csak vágyik. Mégis létezik valami, amihez nem juthat hozzá. Pontosabban valaki: a legjobb barátja húga, Mia. A tiltott gyümölcs. Tisztában van vele, hogy sötét tervei a lánnyal egyszer még pokolra juttatják, mégis úgy érzi, eleget várt ahhoz, hogy végre a vágyai szerint cselekedjen. És Mia sincs másképp. Gyerekkora óta bálványozza a férfit, és bár tudja, hogy sosem lehet elég jó számára, nem tud ellenállni vonzerejének. Magába szippantja a férfi különös világa, ahol nem mindennapi elvárásokkal szembesül. Amikor mindketten felismerik, hogy viszonyuk több izgalmas szexuális kalandnál, már nem tudnak szabadulni a tiltott kapcsolatból… 
Az erotikus trilógia első darabja lélektani megalapozottságával tűnik ki a népszerű erotikus-romantikus könyvek sorából. - mese habbal...

Eredeti mű: Maya Banks - Rush

A második kötetnek Jace a főszereplője. Jace, Gabe és Ash nem csak barátok és üzlettársak, de még a nők is közösek az életükben. Aztán feltűnik a színen Bethany, és ettől kezdve sok minden megváltozik. Jace eddig ismeretlen érzéseket fedez fel magában, idővel kötődni kezd a különleges lányhoz. Eleinte nem szívesen ismeri be, de soha nem tapasztalt kínokat okoz számára a mardosó féltékenység. És többé nem akar osztozni Bethanyn senkivel. Végül kész hátat fordítani akár a legjobb barátjának is, ha az a tét, hogy a lány egyedül az övé lehessen…

A műfaj kedvelői most sem nem fognak csalódni, hiszen a fantáziadús erotika és a férfi-női természet mélységes ismerete jellemzi a trilógia második darabját is. - félig igaz... a fantáziadús erotika részre gondoltam


Eredeti mű: Maya Banks - Fever

A harmadik kötetnek Ash a főszereplője. Jace, Gabe és Ash nem csak barátok és üzlettársak, de alkalmanként még a nők is közösek az életükben. Aztán Gabe megnősül, és úgy tűnik, Jace is megtalálja az igazit. Ash kissé magára marad sikereivel, birtoklási vágyával és különös kívánságaival, de mindehhez egyre kevésbé akad számára megfelelő partner. Majd találkozik Josie-val, akit nem érdekel a gazdagsága, de még a vonzereje is mintha hidegen hagyná. Amikor végre megtörik a jég, az elsöprő szenvedély mindkettejüket magával sodorja, és kapcsolatukban mindketten azt kapják egymástól, amire a legnagyobb szükségük van. - összecsapott

Eredeti mű: Maya Banks - Burn

Geopen 2015

Nem igazán lehet a fülszöveghez hozzáadni semmi érdemlegeset, már ami a történetet illeti. Ha elvonatkoztatunk a töménytelen szextől, akkor a cselekményt egy-egy bővített mondatban is el lehet mondani.
Az viszont tény, hogy olyasmit kever bele a cselekménybe, amiről fogalma nincs. Vitathatatlan, hogy nem ismeri az irányítás-mánia és a szexuális dominancia közötti különbséget. Ugyan már, divatban van, írjunk róla. Az hogy valakinek a nyakába biggyesztenek egy nyakörv-szerű valamit arra enged következtetni, - az ismert szimbolisztika alapján -, hogy létezik egy alárendeltségi viszony, ami egyik részben sem volt fellelhető. Talán a harmadikban volt egy gyenge próbálkozás, de akkor sem a férfi részéről, hanem a nő fejezi ki igényét arra, hogy valós alárendeltségi viszonyt alakítsanak ki, ne egy szerepjáték-szerűt, amilyen előző kapcsolata volt. 
A három vonzó, gazdag, sikeres férfi semmi más, mint nagyranőtt kisfiúk, akik a bizontalanságukat irányításmániával próbálják takarni, amikor pedig úgy érzik, hogy az irányítás csúszik ki a kezükből akkor kifogásolható dolgokat tesznek:
Sóvárgás: Gabe Hamilton úgy érzi érzelmileg túl közel kerül hozzá Mia ezért úgy dönt, hogy megosztja őt üzleti partnereivel. Kikötözi, közszemlére teszi, megalázza és mivel a partnerek nem tartják be a szabályokat Mia megsérül.
Rajongás: Jace és Ash osztoznak Bethanyn. Igen, szexuálisan, letekernek egy hármast. Miután Jace és Bethany összejön, természetesen kínos Ashsel találkoznia, de egy alkalommal, amikor kettesben maradnak sikerül tisztázniuk a dolgaikat és így kapja őket Jace, aki anélkül ítéli el Bethanyt, hogy meghallgatná mi is történt valójában. 
Lángolás: Ash... hát ő mindenre agresszióval reagál. Legyen az fizikai, vagy verbális.

Egynek elmegy. Határozottan nem ajánlott finom, rózsaszín lelkületű hölgyeknek... és a fizikailag lehetetlen szexuális pozítúrákról még nem is beszéltem.

2016. január 23., szombat

Joanna Bolouri - A lista

Egy év. Egy nő. Tíz határozottan szexi kihívás.
Phoebe Henderson szingli, de ezt egyáltalán nem érzi irigylésre méltó állapotnak. Egy éve történt, hogy a barátját rajtakapta egy másik nővel, és azóta nem segített rajta sem többrekesznyi bor, sem a kapcsolatok természetrajzát teljes mélységében boncolgató elemzések legjobb barátnőjével, Lucyval.
Amikor ÚJ SZERELEM nélkül kénytelen szembenézni egy ÚJ ÉVVEL, Phoebe újszerű fogadalmat tesz.
A LISTA
Tíz olyan dolog, amit a szexről mindig is tudni akart, de sosem nyílt alkalma kipróbálni (vagy éppen a bátorsága hiányzott hozzá). Egy bakancslista, amelynek terepe az ágy. 
Egy egész évnyi élvezet, minden kötöttség nélkül.
Egyszerű, ugye?
Akkor vegyük még hozzá a minden lében kanál kollégákat, a szeretőként is funkcionáló barátokat, az ölelkezéseket a természet lágy ölén, valamint talán és esetleg az igaz szerelmet, s rögtön világossá válik mindenki számára, mekkora fába is vágta Phoebe a fejszéjét…

GABO, 2015
Eredeti mű: Joanna Bolouri - The List

Érdekes könyv. Bár határozottan nem mondja ki, de szerintem ez önéletrajzi ihletésű iromány.
Szerkesztése naplószerű, Szilveszterkor kezdődik, egy évet ölel át és következő év elején végződik. Nem mondom, hogy szeretem az ilyen stílusú könyveket, ez mégis szórakoztató, ha az ember lánya könnyed olvasmányra vágyik.
Adott a főszereplő Phoebe, és újévi fogadalma, ami arról szól, hogy bakancslistát ír mindazokról a szexuális fantáziákról amelyeket átélni szeretne. Határozottan tudja mik a határai, melyek azok a dolgok amik szóba se jöhetnek bármennyire is nyitott a kalandozásra. Semmi igazán megbotránkoztató nem szerepel a listáján, semmi olyan ami egy egészséges szexuális fantáziával megáldott személynek ne fordult volna meg bár egyszer a fejében, hogy milyen lenne ha…
És adott a legjobb barát, Oliver, aki mindig szerelmes volt Phoebe-be, most pedig boldogan segíti a lista pontjainak kipipálásában.
Bármennyire fura, szerelemesek egymásba, szexelnek egymással, bizalmas barátok, de nincs romantikus kapcsolatuk, másokkal is randiznak mindketten. S ha Phoebe-n múlna soha nem is lenne, mert egyszerűen nem akarja meglátni a nyilvánvaló jeleket, belebonyolódik egy abszurd, szexre alapozott viszonyba a főnökével, fontosabbak a munkahelyén zajló kis történések-fúrkálódások-kapcsolatok. Csak akkor kattan be, hogy baj van, amikor Oliver az Egyesült Államokba utazik, nem lehet tudni visszajön-e vagy sem és Phoebe döbbenten veszi tudomásul, hogy gyermeket vár.
Nyelvezete vulgáris és szókimondó, de nem jobban, mint amennyire ez a beszédstílus jellemző az Egyesült Királyságban élő fiatalokra. Van benne humor – úgy verbális, mint helyzeti komikum –, de ha nyitottan olvasod és nem azzal foglalkozol, hogy milyen ocsmány a szövege, vagy már megint más pasival fetreng, akkor meglátod mindazokat a ki nem mondott dolgokat, amiről ez a könyv igazán szól.
 Nem ajánlott szűk látókörű, szenteskedő és ál-szeméremben dagonyázó személyeknek.


Ma kezdődik a karnevál Velencében...


2016. január 22., péntek

Nyájszellem....

Többször, több helyen hallottam/olvastam a kérdést, hogy mit szóltok X könyvhöz? Olvastátok-e, mert a ... (és itt jön a lepkék rendjébe tartozó ruharágó megnevezése, amit valamennyien ismerünk, de nem fogom leírni) oldalán nagyon lehúzták vagy épp istenítették, ennyi csillagot kapott, vagy annyi százalékos a tetszetési indexe.
Nem vagyok sem irodalmár, sem fizetett könyvkritikus, amit egy könyvről gondolok azt kizárólag a saját józan „paraszti” eszem mondatja miután elolvastam... nincs viszhang a menő blogger véleménye miatt vagy fényezés a kiadó ingyenpéldányáért. Viszont az emberi viselkedés-formákról van néhány dolog a tarsolyomban...
Elgondolkoztál-e valaha azon, hogy akik ott – vagy bárhol, bármilyen fórumon – értékelnek, csillagoznak ugyanolyan emberek mint te vagy, csak ők felvállalják azt amit gondolnak, vagy gondoltatnak velük? Eszedbe jutott-e valaha, hogy azok a vélemények moderálva vannak és csak egy bizonyos körnek tetszetősek jelennek meg? Olyan emberek véleménye fontos a számodra, akik a könyborító milyenségével és a fordító hibáival többet foglalkoznak értékelésükben, mint a könyv tartalmával?
Gondolkoztál-e azon, hogy mennyire vállalod fel magad és a véleményed? Ha nem, akkor itt a csodás alkalom a kezdésre.
Végre kézbe kapod az áhított könyvet (teljesen mindegy honnan), ömlött a reklámja a csapból is, imádod a fülszövegét, maximális a tetszetési indexe és annyi csillagot kapott ilyen-olyan oldalakon és blogokon, hogy a Tejútrendszer amatőr kezdő mellette... és mindezek után neked az egész egy nagy csalódás. Kiver a hideg veríték, reszketni kezd a kezed és magadba fordulsz azt gondolva, biztos veled van baj, mert mindenki más eufórikus állapotban van az olvasmány miatti elragadtatásától. Történik ez, mert néhány ember véleménye különbözik a tiedtől. Belemész idétlen kihívásokba – olvass száz könyvet, százötven könyvet, öt krimit, három gyermekmesét, két ötszáz oldalasnál vastagabb könyvet, tíz olyant amit utáltál... teszed ezt, mert mások is ezt csinálják, mert mész a nyájjal.
Olvass!!!
Azért olvass, mert szereted, mert az elméd épülésére szolgál, mert szórakoztat.
Hagyd a divatos kifestőket a gyermekednek – neki arra jó, hogy a színérzékét és a kéz finom mozdulatait fejlessze. Helyette olvass! Bármit, ami NEKED tetszik, amit nem mások nyomnak le a torkodon. Ha gyermekmesét, krimit, nyálas lányregényt olvasol, akkor azért tedd mert ahhoz volt kedved, nem azért mert épp egy infantilis kihívás kötelező részét teljesíted. Azért olvasd el, mert neked tetszik, attól függetlenül, hogy mások hogyan értékelik. S ha elolvastad merd elmondani mit gondolsz róla, mert valamennyien egyediek és megismételhetetlenek vagyunk, tehát a véleményünk is az.

Olvass!!! 

W. W. Hallway - A bíbor lakosztály

   A lelkes és tehetséges újságírólány, Joanna Chandler egy bulvárlapban ír szerelmi jó tanácsokról és szexpraktikákról, miközben a címlapra jutásról ábrándozik. Amikor váratlan lehetőséget kap arra, hogy az első oldalon tudósíthasson egy botrányszagú előadásról, bomba sztorira számít. A nagy durranás azonban elmarad, reményeit romba dönti hűtlen partnere, életébe pedig berobban egy lenyűgözően vonzó, szellemes, ám bosszantó ismeretlen. Ryan Hill.
   A nem hétköznapi szexuális szokásokat kutató kultúrantropológus a nőkről vallott nézeteivel alaposan magára haragítja a lányt, aki ráadásul az állását is majdnem elveszíti miatta. Mégis vele kell oknyomozó riportra szövetkeznie, hogy aztán kalandozásaik során a férfi furábbnál furább erotikus klubokba csábítsa. Yana egyre mélyebbre merül a szenvedély birodalmába, feltárul előtte Ryan komor múltja, és súlyos titkok közelébe jut. Köztük a legveszélyesebb: mit rejt valójában a bíbor lakosztály?

Art Nuveau, 2015

   Második könyv amit a szerzőtől olvastam. Az elsőt sem igazán értettem, ezzel sem vagyok másként, bár történet egyszerű és minden szakasza, történése előre borítékolható.
Joanna Chandler karrierjét építgető újságírólány. Frusztrálja, hogy állandóan összehasonlítják apjával, a híres publicistával, és állandó konfliktusban van volt egyetemi társával, aki ugyanannál a lapnál az “ütős” oldalakat szerkeszti, míg neki a mindenki által levetett női oldalak jutnak.
   A történet kezdetének napján pont ez a ronda munkatárs mondja vissza Ryan Hill szexuális szokásokra szakosodott kultúrantropológus előadásáról való tudósítást, csak azért mert tudja, Joanna (a könyvben többnyire Yana) aznap estére várja vissza munkaügyben hetekig távollévő barátját és meglepetéssel készül arra számítva, hogy a férfi végre feleségül kéri.
   Yana elmegy Ryan Hill előadására – rájön, hogy ezzel a férfivel futott össze fehérneművásárlás közben (fölösleges intermezzo, mint mondtam ez is kiszámítható volt). Nem tud odafigyelni arra, ami a teremben történik – nem is üli végig, mert esze az esti randin jár, ami rosszul végződik: leánykérés helyett szakítás. A történtek hatása alatt ír egy dörgedelmes cikket az antropológus előadásáról, ami negatív viszhangra talál úgy a médiában, mint az antropológus rajongói és követői körében.
   Innen kezdve a történet átmegy a BDSM viselkedés-forma ismertetésébe, a használt eszközök és módszerek szemléltetésébe, miközben fokozatosan derülnek ki apró kis titkok az antropológus kicsit sem egyszerű múltjából.
   Természetesen van több mellékszereplő is, akik ilyen-olyan formában megjelennek bizonyos történések alkalmával. Kiemelném a Becca (Yana barátnője, mesekönyv-illusztrátor) és Mike (Ryan barátja, neurológus) párost. Ők jópofák és nagyon szerethetőek.
   Minden jó, ha vége jó-alapon összecsapott a vége, véleményem szerint. A gonoszok elnyerik a  büntetésüket, a jók a jutalmukat: Yana leleplez egy közalkalmazottak által elkövetett csalást, belőle oknyomozó riporter lesz és ellenlábasát helyezik az ő helyére a női oldalakhoz, s mit tesz a sors: Yana volt pasija is bele van keveredve a botrányba és állását veszti. Mindenki boldog és elégedett… kivéve a titokzatos BDSM-klub tulajdonost – de az, szerintem, egy másik történet lesz.

   És hogy mi a “bíbor lakosztály”? Gyűjtőnév, azokra a valós vagy kitalált történetekre, szexuális fantáziákra, melyeket Ryan Hill kultúrantropológussal osztanak meg az általa is  kedvelt BDSM követői.
   Visszafogottan erotikus, nagy durranásoktól és vulgaritástól mentes olvasmány.

2016. január 21., csütörtök

Monica McCarty - A Felföld retteget fiai sorozat





William Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva szerezze meg a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét… 
1. A Harcos
2. A Sólyom
3. Az Őrszem
4. A Vipera

A General Press kiadó új borítóval lepi meg a Romantikus Regények sorozat olvasóit. Január végén Monica McCarty történelmi ihletésű sorozatának negyedik része jelenik meg.
A sorozat Robert de Bruce (skót trónkövetelő) támogatására és az angol uralom megszüntetésére létrejött titkos csapatról szól - kötetenként egyikőjükről. A kötetek címe az épp soron levő harcos ragadványneve, melyet különleges tulajdonágainak köszönhet. 
Jelen pillanatban angolul 12 része van, ha a kiadó évente egyet jelentet meg magyarul, a következő nyolc év januárjára meg van oldva az előjegyezhető könyv
Bevallom nem olvastam el. Illetve az első kötetet és a második felét kétszer is. Mindig jött egy másik könyv amit már rég vártam és ezt félretettem. Pedig jó a sorozat. A történelmi eseményeken túl tele van rettenthetetlen skót harcosokkal - akik mellesleg olyan dögös pasik, hogy olyanokat még nem hordott hátán a föld. Valószínűleg az is közrejátszott a továbbolvasás halogatásában, hogy tudom, a következő kötetre egy évet várni kell, addig csak halványan fogok emlékezni miről is volt eddig szó és ismét elő kell venni valamennyi eddig megjelent kötetet - vagy elolvasni angolul.
A történelmi romantika kedvelői szeretni fogják ezt a sorozatot.

2016. január 20., szerda

J. R. Ward - A bourbon királyai (A bourbon királyai 1)


A Bradford-dinasztia generációk óta uralkodik a bourbon fővárosában. Vagyonuk tiszteletet és kiváltságos helyzetet biztosít számukra, és életük a kasztrendszer szigorúan lefektetett szabályai szerint zajlik gőgösen terpeszkedő udvarházukban, Easterlyben. Az emeleten él a család, tetteiket a látszat alapján hatalmas vagyonuk és kitűnő ízlésük vezérli. A földszinten pedig a személyzet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy fenntartsa a kifogástalan Bradford-illúziót. Ez a két szint sosem keveredhet… 
Ám Lizzie King, Easterly főkertésze, megszegi ezt a szabályt, és ezzel kis híján tönkreteszi az életét. Kezdettől tudja, hogy nem lehet jó vége, mégis beleszeret Tulane-be, a bourbondinasztia fekete bárányába. Fájdalmas szakításuk is csak azt bizonyítja a számára, hogy nem véletlenül tiltakozott az érzései ellen. 
Amikor két év távollét után Tulane hazatér, magával hozza a múlt árnyait, és senki sem vonhatja ki magát a következmények alól: sem Tulane gyönyörű és kegyetlen felesége; sem legidősebb bátyja, akinek a keserűsége és embergyűlölete szinte határtalan; sem a Bradford család feje, akinek az erkölcs semmit sem jelent, és múltjában szörnyű titkok rejtőznek. Ahogy az üzleti és érzelmi feszültségek egyre fokozódnak a családon belül, Easterly lakóinak élete visszafordíthatatlanul megváltozik. Az eseményeket csak a legravaszabbak élhetik túl.


Art Nuveau, 2015
Eredeti mű: J. R. Ward - The Bourbon Kings

Szerettem. Nagyon. 
Nem mesélek a tartalmáról, mert akkor még holnap is erről locsognék-fecsegnék. Érdemes elolvasni. Ezer arca van a könyvnek, nagy események és ezer apró dolog, aminek mind-mind jelentősége van. Egy adott pillanatban azon gondolkodtam, hogy na még mi az ami nem történt meg, mi jöhet még, mennyi szemétség lehet még a tökéletes család álcája mögé dugva . Mocskos titkok, mocskos történések és a képmutatás, rosszindulat, átverés magasiskolája.
Beszélgettünk a hölgyekkel, van akinek tetszett, van akinek nem - sőt! olyan is volt aki egyenesen a Dallashoz hasonlította. Ízlések és pofonok... 
Annyit még elmondhatok, hogy a gyilkos személyére vonatkozó fogadás-listán a gyógyszeres mámorban vegetáló Mrs Bradford négy szavazattal előzi meg a színesbőrű házvezetőt - legalábbis így, az első rész végén ez a hölgyek véleménye.
Folytatása mikor jelenik meg magyarul nem tudom, reménykedjünk, hogy még az idén, bár az angol eredeti megjelenésének dátuma is egyre tolódik: már júliusnál tartunk. Szerintem a következő rész is remek lesz: olvastam az ismertetőt a Goodreads-en: hazajön Maxwell is, lehet tovább keverni azt a bizonyos büdöset...

2016. január 19., kedd

Hmm...


Ma egy magyar írónő tavaly nyáron olvasott könyvét szerettem volna méltatni, tegnap Aletta szóba hozta, erről jutott eszembe, hogy megér egy bejegyzést. Azért hangsúlyozom ki, hogy tavaly olvasott, mert ma meglátogattam szerzői oldalát, inspirálódás céljából - nemrég fejezett be egy fantasy sorozatot kiváncsi lettem volna további terveire. Ott üvöltött rám tíz nappal ezelőtti konverziós zavar-szerű megnyilvánulása, amelyben többek között olyant is állít, hogy tudja: minden mostani bejegyzés lopott példány olvasása után történik, mert a kiadó beszámol az eladásokról.
Nos, szíve joga azt írni a szerzői oldalán, blogján amit akar, mint ahogy nekem is. Ha ő úgy érzi, hogy a kalóz-példányok miatti keservét ebben a stílusban kell közzétennie, fenyegetőzésekkel és verbális agresszióval, minden joga megvan rá, elvégre az ő munkájáról van szó. Én azonban olvasni nem fogom - nem nehéz ezt megígérni, mert nem olvasok fantasyt -, a nevét sem fogom leírni, mint ahogy a bejegyzésében kérte: ha már mindenki lopja a munkáját, akkor annyi tolvaj-becsület legyen benne, hogy véleményezést írjon, akár jót, akár rosszat.
Viszont egy dolgot azért még elmondanék. Állítása szerint 7 nap alatt a kalóz-példányok miatt neki személyesen 1,2 millió VV (Vatikáni Valuta) kára keletkezett. Ha a könyvek ára 600-800 VV - mint ahogy állítja -, az heti 1500-2000 példány... a matematika mai állása szerint napi 214-286-ot jelentene abban az esetben, ha a teljes ár a szerző zsebébe menne. De mivel nem ez az helyzet és a kiadó legalább felét lenyúlja,  szorozzuk csak kettővel - az napi 428-572 példányt jelentene.
Kérdem én, melyik magyar szerző ad el ennyit egy nap? Még kalózpéldányban is kissé túlbecsülte magát, időnként ki kellene lépni könyvei fantasy-világából a valóságba. - bár, mint mondtam, megértem bánatát.

2016. január 18., hétfő

Hétfői sárkányüvöltés a fordítókról...

... csak mert ma ilyen napom van


Nem olvasok rajongói fordításokat, több okból is. Ha a könyv nem jelent meg magyarul, de elérhető angolul, akkor elolvasom úgy. Újabban boldog és boldogtalan fordítónak képzeli magát mert ismer ilyen-olyan fordító-programokat, amik elvégzik a munka nagyját, ők majd stilizálják a szöveget saját belátásuk szerint. Nem, nem a Gugli fordítója, az már történelmi relikvia, van annál jobb, nem is egy. Az ok amiért nem olvasom ezeket a fordításokat az, hogy ezt olyan emberek is elművelik, akiknek halvány fogalmuk nincs az angol nyelvről - néhányuknak a magyarról sem. Szó se róla, van néhány rajongói fordítással foglalkozó ember, aki visszakézből veri a hivatásos fordítókat is, de az ilyen ritka mint a fehér holló.
De most nem róluk van szó, hanem a profikról. Azokról, akik pénzt kapnak a munkájukért és kiadók foglalkoztatják őket.
Olvasási válságom van, ilyenkor egy könyv sem elég jó. Újabban már nem is próbálkozom semmivel, hanem elővakarok egy akármilyen Harlequin füzetet és elalvás előtt kifárasztom magam vele. Nem kell rajta gondolkozni, biztosított a boldog befejezés és jó altató.
Kedves Harlequin Kiadó! Ideje lenne megtanítani fordítóiknak az ide és oda mutatószavak helyes használatát. Az egyik közelre, a másik távolra mutat. Tehát kedves fordító, te nekem IDEadsz valamit, és én neked ODAadok, nem pedig fordítva. Ha kiadóknak dolgozol feledd a tájszólásod.
Továbbá ilyen szórend sincs a magyar nyelvben, például: Csak nem megütotted magad?
Ezeknek az embereknek nincs lektoruk? Szerkesztőjük? Nem állítom magamról, hogy helyesen fejezem ki magam magyar nyelven, de engem nem ezért fizetnek. 
Hogy milyen más mellényúlásokkal találkozhatunk ilyen olyan könyvekben, majd egy másik alkalommal. Egy ismerősömnek egész gyűjteménye van belőlük... A szürke ötven árnyalata? Ne már! A főszereplőt Grey-nek hívják, ami ugyan magyarul szürkét jelent, de a pasi személyiségének van ötven árnyalata és igazából semmi köze a szürkéhez.... jó, jó! Mára befejeztem.

Lacey Weatherford - Nikki nyomában (Chase Walker 1)


Chase Walker régebben rendes srác volt – megnyerő, sportos, fényes jövő várt rá. De az életét sújtó tragédia után mélységesen elkeseredik. Az alkohol és a kábítószer fogságában fel sem tűnik neki, hogy eltékozolja az ifjúságát, mígnem egy nap letartóztatják. Chase anyja nem bírja tovább nézni, ahogy a fia tönkreteszi az életét, így vidékre költöznek nyugdíjas katona nagyapjához. 
Chase egyáltalán nem örül az új helyzetnek, míg össze nem ismerkedik Nikkivel, a helyes pomponlánnyal, aki rá sem néz a magafajta rögbijátékosokra. Chase azonban nem az a típus, aki megfutamodik a kihívások elől, és elhatározza, hogy meghódítja Nikkit. Hamar rájön, micsoda mélységek rejlenek a csinos pofi mögött. Nikki balzsam a meggyötört lelkének. De amikor a lány életét is tragédia sújtja, Chase egyszeriben a végső megpróbáltatás előtt találja magát. 
Bízhat Nikkiben, és mindabban, amit tőle tanult? És ez elégnek fog bizonyulni? 
Egy tragédia megváltoztatja az életedet. Kettő felforgatja.

Könyvmolyképző Kiadó, 2015
Eredeti mű: Lacey Weatherford: Chasing Nikki

   Nem szeretem az amerikai ifjúsági problémákról szóló könyveket (én hisztériának szoktam nevezni), de Kinga olyan kedvesen ajálgatta, hogy - egye fene - elolvastam.
   Határozottan nem szerettem, amihez az is hozzájárul, hogy rég kinőttem ezekből a történetekből. Nagyon tizenévesekről szól, bár a viselkedésük a teljes infantilitás és a korukhoz nem illő bölcsesség között ingadozik. Egy nagyon amerikai, nagyon közhelyes sorozat első része, nem kell megerőltetned a fantáziád, az amerikai ifjúságról szóló filmek egytől egyig ilyenek: a menő rosszfiú sportkarriert csinál és természetesen együtt lóg a csodaszép pompom-lánnyal.
   A könyv is ugyanez a sablon történet: nehéz lelki terheket cipelő  fiú és lány összetalálkozik az iskolában, megszereti egymást. A fiú a szolgálatos rosszfiú, akit a lány és a katonás nagypapi megváltoztat, a helyes sínre teszik az életét és az iskola focicsapatának sztárja lesz. A lány a szuper jótanuló, példás gyermek és testvér, természetesen pompom-lány. Sosem értettem miért az a nagy hűhó a pompom-lányok körül... szerintem nem megtiszteltetés, hanem megalázó félmeztelenül ugrabugrálni egy teli stadion előtt blőd szövegeket skandálva, de hát ízlések és pofonok... és gondolom a fiúk-férfiak erről teljesen másként gondolkodnak
Zavart a fordításban az, hogy hol rögbiről beszéltek, hol focinak nevezték azt, ami minden bizonnyal az amerikai futball. - mellesleg ezt hogy írják helyesen magyarul?
 Az egyetlen dolog, amiért emelem kalapom, az a vége: bevállalt egy tragédiát a nyálas happy end helyett, ugyanis Nikki és Chase szerelme nem teljesedik be. Közbeszól egy baleset és utána egy tüdőembólia.
   Természetesen folytatása is lesz valamikor, csak nem nekem. Tizen-huszonéveseknek való olvasmány, de ez ne fogjon vissza téged attól, hogy elolvasd, ha épp erre szottyan a kedved.

A sorozat további részei, egyelőre angol nyelven:

2. Finding Chase

3. Chased Deams


2016. január 17., vasárnap

Joanna Trollope - Szeretőből feleség

Merrion Palmer Guy Stockdale bíró szeretője, a bíró úr „tyúkja", ahogy a törvényszéki írnok tömören megfogalmazta. Guynak hét éve van viszonya a lánnyal úgy, hogy sem Laura, aki negyven éve a felesége, sem két felnőtt fia nem tud róla. Guy és Merrion boldog, csöppet sem bonyolult kapcsolatot tart fent a lopott órák alatt, a lány bayswateri lakásán, ám a külvilág számára Guy példás férj, apa és nagyapa. Guy elérkezettnek látja az időt, hogy továbblépjen. A múló évek és elszalasztott lehetőségek tudatában, nem akarja tovább titokban tartani Merriont. Meg akarja osztani a családjával, a világgal. A szentségit! Feleségül akarja venni. És egyáltalán nincs felkészülve a rá váró fájdalmas viharra.

Kossuth Kiadó, 2015
Eredeti mű: Joanna Trollope: Marrying the Mistress

Remek könyv! Az első, amiben kitörünk a sztereotípiából és nem a szerető a negatív hős, hanem a feleség.
Laura Stockdale a saját szociális megfelelési kényszerének és a magában kialakított hamis világkép áldozata. Férjhezmegy a szépreményű ügyvédhez - későbbi bíróhoz - és mindent alárendel egy hamis képnek, bár senki nem kéri ezt tőle. Magáévá teszi a tipikus angol felső középosztály-beli feleség szerepét és nem hajlandó semmi miatt eltérni annak szabályaitől. Merev és unalmas nő, aki azt hiszi ez így jó mert ennek így kell lennie. Vidéki, kúria-nagyságú ház, kertészkedés, nagy családi vacsorák... Annyira merev, hogy kisebbik fia - aki felnőtt férfi - nem meri bevallani neki, hogy meleg, sőt még rágyújtani sem mer előtte. Amikor a férje elhagyja a szeretőjéért, megpróbál mindenkit a férj ellen fordítani és dagonyázik az önsajnálatban. Manipulatív machinációi miatt szinte szétrombolja nagyobbik fia házasságát, akin majomszeretettel csügg és elvárja, hogy fia életében ő legyen az első és nem a felesége és a gyermekei.
A szeretőből mégsem lesz feleség. Bár a bíró elválik feleségétől és a család kivétel nélkül elfogadja a szeretőt, Merrion Palmert, a házasság kilátása nem lelkesíti sem a bírót, sem az ügyvédnőt. És, óóóó, miért is ne kavarna bele Mrs. Palmer, Merrion anyja is. Az emberek nem tudnak a saját dolgaikkal foglalkozni?
Nagyszerű ábrázolása annak, hogy mit jelent a válás egy tradicionalista nő és modernebb felfogású családtagjai számára együtt és külön-külön.

2016. január 16., szombat

Tracy Brogan - Egy kis őrültség


   Sadie Turner nem irányításmániás, csak… rendszerető. Amikor egy hűtlen házastárs romba dönti Sadie kifogástalanul tiszta világát, Sadie összecsomagolja a gyerekeit, hogy a nyári szünetet a nagynénje tóparti házában töltsék. Reméli, hogy a pihenés és feltöltődés mellet lehetősége lesz férfiaktól – minden férfitól – távol összeszedegetni élete széthullott darabjait. Azonban a hóbortos Dody nagynéninek más tervei vannak: elhatározta, hogy elintéz Sadie-nek egy kis kalandot Desmonddal, a szexi új szomszéddal. 
   Magas, napbarnított, izmos – és még a gyerekeivel is nagyszerűen bánik – Desmond Sadie legszörnyűbb rémálma. Biztos van valamilyen hibája – elvégre férfi – így Sadie megfogadja, hogy távol tartja magát tőle. Ám ahogy a nyári nap ragyogva halad az égen, úgy lobban lángra a vonzalom köztük és az élet, amit Sadie olyan nagyon próbál egyszerűbbé tenni, csak egyre bonyolultabb lesz… de talán pont egy kis káosz az, amire Sadie-nek szüksége van, hogy a jövőjét és a szerelemről szőtt álmait újra rendbe tegye.


Könyvmolyképző Kiadó, 2015
Eredeti mű: Tracy Brogan - Crazy Little Thing

Imádtam!
Maga a történet nem nagy dobás, de a stílusa és a nyelvezete minden pénzt megér! Utoljára akkor vihorásztam ennyit, amikor Tara Sivec - Csábítások és csemegék-jét olvastam. Ebben nincs vulgaritás, erotika se sok, a humort maga az írói stílus adja, valamint a rengeteg helyzeti komikum.
Mint mondtam, egyszerű történet: kétgyermekes elvált nő nagynénjénél nyaral (nagyon eredeti egyéniség, és most finoman fogalmaztam) annak tóparti házában, és aki a helyettes dokival akarja összeboronálni - megsúgom: nehezen, de összejön neki.
 Minden humor és romantika mellett azért ízelítőt kapunk az emberi gyarlóságból is. Például az elvált férj - televíziós személyiség -, aki mindent megtesz azért, hogy a válásból ő jöjjön ki jól, képes a gyerekekkel zsarolni ex-nejét és ellehetetleníteni a barátok ismerősök előtt. Vagy a mássággal szembeni tolerancia-hiány és előítéletesség, amiből szintén a volt férj szemléltet. Továbbá arról is szól ez a remek történet, hogy van élet a válás után, van újrakezdés és egy rákos megbetegedés sem jelenti föltétlenül a világvégét - csupán hozzáállás kérdése az egész.
   A vége természetesen jó, minden megoldódik, minden félreértés tisztázódik mindenki sínen van és viszonylag megtalálta a számítását. Az egyetlen dolog amit hiányoltam, az a volt férj példás megbüntetése az általa elkövetett szemétségek miatt… például kirúgják a pucos állásából, vagy impotens lesz (mellesleg nagy szoknyavadász). De hát nem kaphatunk meg mindent, ugye?
   Bűbájos könyv, mindenkinek ajánlom aki jót akar derülni. Azt sajnálom, hogy kevés ennyire szórakoztató olvasmány jelenik meg és olyan sok disztópikus, ifjúsági hisztériáról szóló...